Kaderják Péter |
Hogy mindezt hogyan látják az energiaipari cégek, azt a Magyar Villamosművek Rt. környezetvédelmi osztályának vezetője világította meg a közönség számára. Civin Vilmos emlékeztetett arra, hogy bár a villamos energiát egyre inkább áruként kezelik Európában is, a fogyasztók mégis inkább szolgáltatásként veszik igénybe, és természetes, magától értetődő dologként kezelik. Ma a villamos energia jelentős részét olyan átalakítási folyamat után bocsátják a fogyasztók részére, amely során széntartalmú tüzelőanyagokat égetnek el. Vannak ugyan más előállítási módok is, ám a végeredmény szempontjából egyáltalán nem mindegy, milyen típusú üzemanyagot használnak: ezek közül a földgázt lehet az egyik legkedvezőbb hatásfokkal hasznosítani. - Az Országos Környezetvédelmi Tanácsnak több tagja ül ennél az asztalnál, köztük jómagam is - folytatta Civin Vilmos. - Ez a tanács kiadott egy állásfoglalást, konszenzusban a környezetvédőkkel, a tudósokkal és a gazdaság képviselőivel, amelyben megfogalmazták, hogy a három alappillér, amelyre építeni lehet: az energiatakarékosság, a megújuló energiaforrások ésszerű felhasználása és a hatékonyság.
Láng István |
A miniszter azzal folytatta, hogy bár a klímapolitika valóban tekinthető "pusztán" a környezetpolitika egy ágának, ám éppen ennyire az energia politika része is, sőt, a lehetséges következmények miatt a nemzetközi politika része is, hiszen a vita a Föld erőforrásainak az elosztásáról folyik. Persányi Miklós azt is elmondta: bár néhány éve létrejött egy alap, amely a legszegényebb országok adaptációját hivatott segíteni, a mai napig nem fizettek ki egyetlen fillért sem, mert - többek között az OPEC-országok - szintén támogatásért folyamodtak azzal az indokkal, hogy ha csökken az olajkitermelés, ellehetetlenül a gazdaságuk.