Sokaknak csak egy apró biztatás hiányzik

Orsós Zsuzsanna biológus kapta a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) idén alapított Roma Ösztöndíját. Az ösztöndíjról szóló oklevelet december 14-én vette át Vizi E. Szilvesztertől, az Akadémia elnökétől. A díjazott az átadás után adott interjút a Mindentudás Egyetemének.

Biológusként a roma népesség genetikai sajátosságait kutatja. Be tudná mutatni szakterületét?
- Korábbi vizsgálatok alapján állítható, hogy Magyarországon a roma és nem roma népesség halálozási statisztikái eltérést mutatnak. A romák körében például körülbelül 10-15 évvel alacsonyabb a várható átlagos élettartam, és bizonyos daganatok, például a tüdőrák gyakrabban fordulnak elő. Többek között az ilyen eltérések felderítésére indult el a Magyar Roma Projekt, melyben a cigányok egészségi állapotát, egészségügyi sajátosságait is igyekeznek felderíteni. Ebbe a projektbe a mi kutatóintézetünk is bekapcsolódott, és a romáktól vett minták genotipizálását végezték el. Ez 2-3 évvel ezelőtt történt, és egyrészt személyes érintettségem, másrészt akkor készülő TDK-dolgozatom miatt kapcsolódtam be a kutatásokba. Így végül részt vettem az észak-magyarországi oláh roma minták genetikai vizsgálatában. Ezek a kutatások az allélmegoszlásokat tekintében tényleg szignifikáns eltérést mutattak.

A roma népességnél egyes rákos megbetegség kockázata eltér

Pontosabban miről szólnak a vizsgálatok?
- Mi az alacsony penetranciájú géneket vizsgáljuk. Ezek a gének, habár önmagukban nem képesek betegséget okozni (mint a magas penetranciájúak, melyek kutatása már régebben megkezdődött), több magasabb kockázatú polimorf allél felgyülemlésével komoly betegségeket okozhatnak. Több ilyen polimorf allélt is vizsgálunk. Nagyobb mintavétellel és több allélre kiterjedő, ilyen típusú vizsgálattal bebizonyosodhat például egyes "rosszindulatú" allélek rendszeres előfordulása. Azt már tudjuk, mit okoznak az egyes allélek. Így például ha egy embercsoportnál kiderül, hogy tüdőrákot okozó "rossz" allélekkel rendelkezik, előre tudjuk figyelmeztetni, hogy a megbetegedés kockázata nála sokkal nagyobb, mint más embereknél. Fel lehet hívni a figyelmét például arra, hogy ne cigarettázzon és járjon többet jó levegőre. Kutatásaink főleg a prevenciót segíthetik, ezért munkánk egy speciális szűrőprogramnak tekinthető.

Vannak olyan betegségek, melyekhez kutatásaik köthetők?
- Természetesen. A nemzetközi irodalomból az allélek és bizonyos betegségek összefüggéseit már lehet ismerni. Mi magunk leginkább a metabolizáló enzimek és a p53 gén allélpolimorfizmusait vizsgáljuk. Ehhez kolorektális daganatok, például tüdő-, méhnyak- és prosztatarák köthetők.

A mostani vizsgálatok eredményéből mennyire lehet általánosítani, a roma közösség egészére vonatkozó "ajánlásokat" megfogalmazni?
- A mi kutatásunk jelenleg az észak-magyarországi roma népességtől vett mintákat vizsgálja. Ezek kiértékelése után természetesen nem lehet a romák egészére vonatkozó szabályokat felállítani. Azonban jelenleg folyamatban van egy mintagyűjtés, mely tudtommal Somogyban és Baranyában zajlik. Ezek kiértékelése már hozhat olyan eredményeket, melyek alapján akár egy nagyobb közösség jellemző tulajdonságait is meghatározhatjuk. De a kiértékelést és általánosítást nehezíti, hogy a roma közösség is több csoportra szakad: beás cigányokra, oláh cigányokra és a legnehezebben megtalálható - ezért nehezebben kutatható - romungrókra. De ha egyszer szociológusok segítségével sikerül az egész populációt felderíteni, akkor egy mintavételezés után lehetőség nyílik arra, hogy az egész roma közösséget érintő általánosításokat tegyünk.

Ha jól értem, a kutatások nincsenek abban a stádiumban, hogy listát lehetne összeállítani azokból a betegségekből, melyeknek a roma népesség körében nagyobb a kockázata. Vagy vannak már ilyen adatok?
- Azt már ma is tudjuk, hogy vannak olyan betegségek, melyek kockázata szignifikánsan eltér a romáknál. Romák körében például sokkal több a tüdőrákos megbetegedés, míg sokkal ritkábban fordul elő a méhnyakrák. Ezeket a jellegzetességeket szeretnénk most genetikai úton is bizonyítani.

Vannak hasonló vizsgálatok Magyarországon?
- Hazánkban az allélpolimorfizmusok vizsgálata most kezd "felkapottá válni". Most jutott tudomásunkra például, hogy a pécsi egyetemen belül is indulnak ilyen típusú kutatások. Az biztos, hogy ezeket a kutatásokat mi indítottuk el Magyarországon, mert annak idején nem nagyon találtunk utalást a szakirodalomban arra, hogy bárki is foglalkozott volna ezzel korábban.