Átlag feletti teljesítmény fél-pénzen

Tolnai Márton, az MTA Kutatásszervetési Intézetének igazgatója tanulmányában nemzetközi adatok tükrében számol be a magyar tudományról.

A fentiek alapján megállapítható, hogy az EU és az OECD keretében kimutatott gazdasági- és K+F potenciált jellemző mutatóink, valamint rangsoraink alacsony értékeihez képest a tudomány teljesítménymutatói kiugróan magasak. A magyar tudomány alulfinanszírozott, gazdasági potenciáljához képest kutatásra-fejlesztésre fele annyit költ, gazdasági potenciálunkhoz képest a kutatásban foglalkoztatottak száma is csekély, az indokoltnak kb. fele.

A magyar tudomány, és azon belül egy meghatározó mag kiemelkedő tudományos versenyképességére utal az a szakadék, amely a gazdasági feltételek és az eredmények között van. Tudományos teljesítményünk értékét jelzi, hogy az "egy publikációra jutó idézetek száma" az OECD átlag 63%-a és az EU átlag 67%-a. Az "egy kutatóra jutó publikációk száma" kimagasló teljesítményt mutat: az OECD átlag 132%-a és az EU átlag 91%-a. Az egy kutatóra jutó idézetek számaránya is igen magas: az OECD átlag 83%-a és az EU átlag 61%-a. Az egy kutatóra jutó átlag feletti publikációs teljesítmény értékét jelentősen növeli, hogy Magyarország egy publikációra a vizsgált országok átlagához képest fele annyit költ.

Az OECD országok egy publikációra jutó K+F ráfordításai sorrendjében Magyarország a 31., mely a nemzetközi rangsorokban az egyik legkedvezőtlenebb pozíciónk. Nálunk rosszabb adattal csak Románia, Görögország, Új-Zéland, Lengyelország és Szlovákia rendelkezik. Hasonló
a helyzet az egy idézetre jutó K+F ráfordítások tekintetében is. Az egy idézetre jutó ráfordításunk 60 ezer PPP dollár, mellyel a 36 ország sorrendjében a 26. helyen állunk.

Tolnai Márton tanulmányának zárópasszusát teljes egészében idézzük: "A magyar tudós társadalom munkáját a világ tudományosságának szerves részeként végzi. Az elvárások, az értékek, a teljesítmények nemzetközi mércékhez igazodnak. Tudományos intézményeink rangosak, a munkavégzés módszerei korszerűek. Szervezeteik, működésük a változásokra nyitottak, kutatóink folyamatosan megkísérlik azt a nemzetközi és hazai elvárásokhoz igazítani.

Néhány éve a magyar tudósok még arról álmodtak, hogy hazánkban a kutatás feltételei az EU csatlakozásunkat követve rövid időn belül jelentősen javulnak, közelítenek a tudósok teljesítményéhez, azaz az EU átlagokhoz.

Valószínűleg ez egyelőre még ábránd, de a törvényalkotóknak nem árt tudniuk, hogy a tudomány és intézményei autonómiájának tiszteletben tartása mellett ehhez szükséges, hogy a magyar K+F ráfordítások, a kutatók és a K+F-ben foglalkoztatottak száma a jelenleginek legalább kétszerese legyen.

Nyilvánvaló, hogy mindez a magyar gazdaság teljesítőképességének függvénye. Mindenesetre méltányos lenne, hogy kutatásunk támogatottsága a gazdasági potenciálhoz jobban igazodjon."

Forrás: MTA