Idén tízéves a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj

Pálfy Péter Pál matematikust, az MTA levelező tagját a közelmúltban nevezték ki a Bolyai-ösztöndíj kuratóriumának elnökévé.  Vele beszélgettünk az elmúlt tíz évről és az ösztöndíjasokról.

1997-ben az MTA akkori elnökének - idézem az Akadémia honlapját - "sürgető kezdeményezésére" született meg a posztdoktori foglalkoztatás rendszere, majd a Bolyai-ösztöndíj. Korábban milyen formában támogatták a fiatal, doktori fokozattal rendelkező kutatókat?
- Magyarországon korábban nem létezett hasonló rendszer. Maga a PhD-rendszer is a felsőoktatási törvény megszületésével tért csak vissza hozzánk. Azelőtt a kandidátusi szisztéma működött, melyben a kandidátusok jelentős része ún. aspirantúra keretében szerezte meg tudományos fokozatát. Ez általában nem közvetlenül az egyetem befejezése után történt meg, hanem akkor, amikor a kutató már magabiztosabban mozgott a kutatásban. A PhD-rendszerben az jelentett újdonságot, hogy a doktori programok az egyetemekhez kerültek, így emiatt is jóval többen és már viszonylag fiatalon kerültek be a képzésbe. Nyugati mintára született az ötlet, hogy a doktori fokozat megszerzése után létrejöhessenek kezdő kutatói állások, így alakult ki a posztdoktori rendszer, amely sajnos azóta sem épült ki teljesen. A Bolyai János Kutatási Ösztöndíj csupán kiegészítő juttatás, emiatt a fiatal kutatóknak mellette valamilyen állással kell rendelkezniük, még ha ez nem is pályázati feltétel.

Pálfy Péter Pál

A doktorandusz-képzés során gyakran változatlan környezetben, ám elmélyültebben folyik tovább a munka. A Bolyai-ösztöndíj azért is fontos, mert az ország legnagyobb presztízsű, politikától független intézménye, a Magyar Tudományos Akadémia támogatja, vagyis ez teljesen új terepet, új legitimációt is jelent a fiatal kutatóknak.

A Bolyai-ösztöndíj egyik célkitűzése a fiatal kutatók Magyarországon tartása. Az elmúlt tíz év tapasztalatait hogyan értékeli a kuratórium, mennyire sikerült maradásra bírni a kutatókat?
- Pontos statisztikáink nincsenek erre nézve, viszont a kutató pályáján természetes stádiumnak kell tekinteni, hogy néhány évet külföldön tölt el. Ezt természetesen nem akarjuk megakadályozni, sőt a Bolyai-ösztöndíj időtartama alatt is van arra lehetőségük a kutatóknak, hogy néhány hónapig külföldi egyetemeken, intézetekben dolgozzanak, kutassanak.

Az idei ösztöndíj összege bruttó 113 200 Ft. Elvárható, hogy a sikeres pályája előtt álló kutató ezért a - külföldi fizetésekkel összevetve csekély - díjért inkább itthon maradjon?
- Természetesen nem várható ez el még egy esetleges kiemelt költségvetési támogatás esetén sem. Nem remélhetjük, hogy kizárólag a Bolyai-ösztöndíj miatt marad valaki hazai kutatóintézetben. Az ösztöndíj összege a professzori fizetés kb. 25%-a, illetve mint már említettem, kiegészítő, járulékos támogatás, s ebben az összefüggésben talán mégsem elhanyagolható összeg. A Bolyai-ösztöndíj azáltal, hogy a költségvetési törvény egyik paragrafusában szerepel, tulajdonképpen az Országgyűlés hatáskörében van.