Idén tízéves a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj

Pálfy Péter Pál matematikust, az MTA levelező tagját a közelmúltban nevezték ki a Bolyai-ösztöndíj kuratóriumának elnökévé.  Vele beszélgettünk az elmúlt tíz évről és az ösztöndíjasokról.

Glatz Ferenc, az ösztöndíj alapítója a bevezetés után két évvel, 2000-ben hiányosságként említette, hogy a mérhetőség és a minősítés elve nem kapott kellő hangsúlyt. Mára hogyan változott a helyzet, mi biztosítja e két alapvető elv maradéktalan érvényesülését?
- Az elmúlt kilenc pályázati évben egyfelől egyre finomodott a pályázatok elbírálási metódusa, másfelől az ellenőrzési folyamat is jelentősen szigorodott. Az ösztöndíjasoknak éves beszámolási kötelezettségük is van, de jelenleg a záró kutatási jelentést is a korábbiaknál sokkal alaposabban vizsgáljuk meg. Míg korábban az ösztöndíjasok egy "osztályzatot" kaptak, most szöveges értékeléssel minősítjük az elvégzett munkát. A pályázókat kiválasztó szakértői kollégiumok munkáját dicséri, hogy csak nagyritkán fordul elő olyan eset, amikor a kuratórium nincs megelégedve az ösztöndíjas kutató teljesítményével.

A legsikeresebbeket elismerő Bolyai-plakett előlapja

Az egységesíteni kívánt európai felsőoktatásba hogyan illeszkedik a Bolyai-ösztöndíj? Európában van-e hasonló ösztöndíjrendszer?

A Bolyai-ösztöndíjat elnyertek útja merre vezet tovább?
- Az ösztöndíj deklarált céljainak egyike az, hogy előkészíti az akadémiai doktori cím elnyerését. Igen örvendetes, hogy a címet megszerzők között mostmár egyre többen akadnak, akik korábban Bolyai-ösztöndíjban részesültek. Domokos Gábor, az MTA legfiatalabb tagja például szintén ösztöndíjasunk volt korábban, s a mostani akadémiai választásokon is várhatóan több egykori támogatott kerül az Akadémia tagjai közé.

Professzor úr hogyan került kapcsolatba a Bolyai-kuratóriummal?
- A Bolyai-ösztöndíj történetében most kezdődött a negyedik hároméves ciklus. Ezalatt az idő alatt én mindegyik állomást megjártam. Az első három évben a matematikus szakértői kollégium tagja voltam, a következő három évben ennek az elnöke lettem, a harmadik ciklusban a kuratórium tagja voltam, most pedig a kuratórium elnökévé neveztek ki.

Gergely János kilenc éven át töltötte be a kuratórium elnöki tisztét, kialakítva az egész rendszert. Önnek elnökként mik lesznek a feladatai?
- Elődöm munkájának köszönhetően egy nagyon hatékonyan működő rendszert vehetek át. Emiatt aztán csupán az élet hozta változások miatt néhány kisebb változtatást eszközölünk majd, de a főirány természetesen változatlan marad. Az egyik ilyen változásról már esett szó: teljesen természetes volt az igény, hogy az éves jelentések értékelését a pályázók is megkapják, s ne csupán belső anyag készüljön azokból. Egy újabb, idén bevezetett változás, hogy a pályázóktól már nem kérünk ajánlólevelet, mivel a bírálók sokszor nem vették őket figyelembe. A korábbi változtatások is az ésszerűsítés felé mutattak, például amikor a felső életkori határt negyvenről negyvenöt évre emeltük, vagy a megszerzett PhD-fokozatot pályázati feltétellé tettük.

Fotó: MTA