Vagyóczky Imre naplója

 

Délelőtt városnézés volt, bementünk egyedül a városba, nézegettük a kirakatokat. Nagy drágaság van, nem érdemes itt vásárolni. Nagyon nagy kiterjedésű város. 90 x 65 km. Tiszta kertváros, teli villákkal, a cityben emeletes házak vannak, nem nagy kiterjedésben.

Nagyon unom magam. Nehezen fog a hátralevő idő elmenni.

Kaptunk a magyaroktól ingeket, zoknikat.

Délután próbáltam aludni, este elmentünk vízipóló meccsre, 4:0-ra győztek az olaszok ellen, jól játszottak. Kaptam egy érthetetlen táviratot: Varga Laci üzeni, rendszeresen látogatja a családomat, jól vannak. Hát ebből nehéz világosan érteni. Nagyon nehéz óráim vannak. Ebből többet sem kérek. Nagyon ideges vagyok. Az otthoni hírek nagyon rosszak. Nagy ez a távolság.

Mindenki hadjáratot indított, hogy maradjunk itt. Minden támogatást megadnak. Állampolgárság, anyagi juttatás, lakás. A Szőz (????) nem is lakik már a village-ben. Nem irigylem őt. Nem tudnék itt maradni. Még csak eszembe sem jut. Rettenetes honvágyam van. Későn feküdtem le, a busz későn ért vissza.