Meskó Attila

Van-e jövőjük a megújuló energiaforrásoknak?

III. Energiatakarékosság

Az energiatakarékosságért saját magunk tehetünk a legtöbbet. Vegyünk néhány példát.

20. ábra

De természetesen ez édeskevés. Új módszerekre kell áttérni a közlekedésben. A rengeteg változat közül nézzünk néhány példát: a hibrid modell villamos meghajtást és benzint kombinál, egy másik lehetőség a gázmeghajtás vagy a hidrogénmeghajtás, illetve a hidrogén és az elektromos kombinációja, a hidrogéncella. Mindenesetre el kell érnünk, hogy kevesebb olajjal akár több kilométert tehessünk meg, addig pedig takarékoskodni kell!

Az Unió arra készül, és előbb-utóbb meg is fogja tenni, hogy a 250 g/km-nél (ami nagyjából 8 l/100 km-t jelent) nagyobb fogyasztású autókra külön adót vet ki. Amikor autót vásárolunk, akkor vegyük figyelembe, mennyi a fogyasztása, részesítsük előnyben a kis fogyasztásúakat. De olyan egyszerű dologgal is takarékoskodhatunk, hogy a gumiban a nyomást megfelelő értéken tartjuk, s így néhány %-kal javítjuk a teljesítményt.

Ha a háztartásokban fluoreszcens fénycsövet használunk a normál izzólámpa helyett, 80-85 %-os megtakarítást érhetünk el. Igaz, hogy az ilyen izzók drágák, csakhogy az élettartamuk is tízszer akkora. A háztartási berendezések esetében is ügyeljünk arra, hogy mennyi a fogyasztásuk. Lehet, hogy egy berendezés drágább, de ha kisebb a fogyasztása, néhány év alatt megtérülhet a többlet. És sorolhatnánk tovább az ilyen takarékoskodási lehetőségeket.

A megújuló energiaforrásokra való áttérés természetesen nem minden embernek a feladata. Az azonban mindnyájunk felelőssége, hogy lehetőleg olyan helyre dobjuk ki a szemetet, ahol hasznosíthatják. Ahhoz azonban hogy a fejlődés fenntartható legyen és az ezt segítő megújuló források használata jobban elterjedjen, nagy kormányzati programoknak kell megvalósulniuk.