Meskó Attila

Van-e jövőjük a megújuló energiaforrásoknak?

II. A világ energiafelhasználása

A 12. ábrán a villamosenergia-termelés példáján keresztül mutatjuk be a globális energiafelhasználás jellemzőit. A szén dominál, nagyjából azonos az atomenergia, az olaj és a gáz szerepe, a megújuló energiaforrások aránya pedig elhanyagolható. Ha a világ széndioxid-kibocsátását is áttekintjük, azt látjuk, hogy Észak-Amerika vezet a széndioxid-kibocsátásban, de Európa szerepe is elég jelentős, teljesen elhanyagolható viszont Afrika és nagyon kicsi Dél-Amerika szerepe. Ez az arány nagyon egyenlőtlen. A 300 millió ember az Egyesült Államokban kétszer annyi káros anyagot bocsát ki, mint az Európai Unió körülbelül 500 millió polgára. Ebből pedig látszik, hogy nemcsak a globális klímaváltozás veszélye, nemcsak a klímaváltozás miatt csökkentendő széndioxid-kibocsátás indokolta, hogy az Európai Unió kitűzze a megújuló forrásokra való áttérést, hanem ez az egyenlőtlen eloszlás is. Továbbá az, hogy az Európai Unió egyre jobban függ az importenergiától is (13. ábra). Az import már most is nagyon jelentős, de 2020 körül már lényegesen meg fogja haladni az Unió saját termelését. Hogy egy példával érzékeltessem: az a térség, mely a kőolajat 93 %-ban külföldön szerzi be (ez a 2030-ra számolt érték, ha nem változik semmi), rendkívül kiszolgáltatott az energiaellátását illetően.

12. ábra

13. ábra

A 14. ábra a Föld teljes energiatermelését mutatja, ami jelentősen növekszik. Vajon folytatódhat-e ez a növekedés? 30 év alatt nagyjából 70 % volt az összes energianövekedés, a villamos energia pedig csaknem 200 %-ot növekedett. A 15. ábrán láthatjuk, hogy az olajfogyasztás már nem tudott ilyen mértékben növekedni: ugyanúgy, mint a szén és a gáz, kifogyóban van. Lehet azon vitatkozni, hogy mennyi ideig lesznek még a fosszilis energiahordozók elegendőek. A szakirodalom úgy számolja ezt ki, hogy a gazdaságosan kitermelhető készletet elosztja az évi fogyasztással. (Csakhogy a gazdaságos kitermelhetőség változik, új lelőhelyeket lehet találni stb.) Biztonsággal azt mondhatjuk, hogy az olaj és a gáz 50-100, a szén 100-200 év múlva fog elfogyni. Más szóval nem tartható a fosszilis energiahordozók használata, már csak azért sem, mert nem lesznek. A 2001 és 2005 között látható jelentős növekedés nem folytatódhat. Az ábrán azt is láthatjuk, hogy az OECD országok, a fejlett országok a kőolajnak több mint a felét használják el, Afrika fogyasztása elképesztően kicsi ehhez képest, és Dél-Amerika se túl sok energiát használ.

14. ábra

15. ábra

Majdnem minden ország, illetve régió energiafelhasználásának kb. 80 %-át teszik ki a fosszilis energiahordozók (szén, olaj és gáz) együttesen. A maradék 15-18, 20-22 százalék az atomenergia és a különböző megújuló források. Ez utóbbiak között a legfontosabbak a vízi energia és a biomassza-hasznosítás, és messze lemaradva kullog a geotermikus energia, még hátrább a szél- és a napenergia használata (16-17. ábra).

16. ábra

17. ábra

Még egy energiafajtát meg kell itt említenünk, a nukleáris energiát. A 18. ábrán a 2050-re vonatkozó előrejelzés szerepel. Eszerint az Egyesült Államok fogja a legnagyobb részt a nukleáris energiából birtokolni, Kanada és Európa együtt van a második helyen, és Kelet-Ázsia, Oroszország szerepe is jelentős. Jelenleg 31 országban működnek nukleáris erőművek villamosenergia-előállítás céljából. Rengeteg atomerőmű épül jelenleg is: ha a tervezés különböző stádiumában lévőket összeadom, csaknem 200 erőmű fog megépülni a következő két évtizedben. Építésüket nem lehet megtakarítani, mert ha energiából ugyanannyit akarunk (de inkább többet), és a fosszilis forrásokat, melyeknek aránya most 80 %, nem szabad használni, akkor valahonnan máshonnan kell venni az energiát - a nukleáris erőművekből és a megújuló forrásokból. A 19. ábrán a villamosenergia-felhasználás prognózisa látható. Látjuk, hogy a világ négy évtized alatt nagyjából négyszeresére fogja az igényt növelni, amit valamilyen módon ki kell elégíteni.

18. ábra

19. ábra