Az alkotmánybíróság kialakulása a világban és Magyarországon

Magyarországon történelmi okok miatt kellett a rendszerváltásig várni, hogy a világ demokratikus államaiban már a XX. század korábbi szakaszaiban létrehozott alkotmánybíróság felálljon. Az alkotmánybíróság a jogállamiság legfontosabb garanciáinak egyike, hiszen munkájával egy ország alkotmányában lefektetett elveket őrzi. A jogi hierarchia csúcsán álló testület egy független szerv, mely az alkotmányosság megtartását felügyeli. Legfontosabb feladata, hogy ellensúlyt képez a törvényhozó hatalommal, tehát a parlamenttel szemben.

John Marshall, az amerikai Legfelsőbb Bíróság akkori vezetője, aki a döntést meghozta

ephoroszokMarbury vs. Madison

Nyugat-európai jogászok is figyelemmel kísérték az új jogi gyakorlatot, sőt, a politika bírák általi felügyeletét a jogállamiság csúcsának tartották. Ennek eredménye, hogy Európában - először az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása után Ausztriában és Csehországban - létrejönnek az első alkotmánybíróságok, mely az amerikai rendszertől abban tér el, hogy külön testületet hoz létre a törvények alkotmányossági felülvizsgálatára. Kevés ország követte a példát, elsősorban azért, mert sok helyen - részben Magyarországon is - az I. világháborút követő zűrzavarral és elkeseredettséggel a parlamentarizmusba vetett hit rendült meg. A II. világháború után a parlamentarizmus, a demokrácia győzelmével sorra alakultak meg az alkotmánybíróságok. Nem így történt a háború után a Szovjetunió érdekeltségébe került Kelet-Európában, így Magyarországon sem.

Hazánkban az alkotmánybírósági tevékenységek egy részét más intézmények végezték el (még a Horthy-rendszer alatt is), de 1949-ben a szovjet mintára létrehozott diktatórikus rendszerben ezeket is felszámolták. Arra a fajta kontrollra, amit az alkotmánybíróság képvisel, a Rákosi-érában nem volt szükség. Az alkotmányosság ellenőrzését lett volna hivatott elvégezni az a parlamenti bizottság, amelyet az 1972-es alkotmányreform után akartak felállítani. 1983-ban alakult az első alkotmánybírósági feladatokat - részben, az adott rendszer korlátainak megfelelően - ellátó szerv: az Alkotmányjogi Tanács. A 15 fős parlamenti bizottságot nem lehet alkotmánybíróságnak nevezni, de feladata volt a jogszabályok alkotmányosságának vizsgálata, sőt a törvény, illetve a törvényerejű rendelet kivételével felfüggeszthette azokat, ha úgy találta, hogy szembe mennek az alkotmánnyal. Nem indítványozhatott vizsgálatot bármely állampolgár (mint most), csak az arra feljogosított személyek. Ezt a szervezetet 1989-ben számolták fel. Még ugyanebben az évben felállították az Alkotmánybíróságot, mint önállóan működő szervet. A folyamat azonban nem volt ilyen egyszerű.

A kommunista állampárt 1989 tavaszára készített el egy alkotmányerejű törvényjavaslatot, mely az alkotmány végrehajtására irányult. Ebben az alkotmánybíráskodást a parlament alá rendelte, ezzel a hatalommegosztásnak egy korábbi fajtáját valósítva meg. A tervezetet az ellenzék (pontosabban a formálisan március 22-én megalakuló Ellenzéki Kerekasztal (EKA)) csak mint tárgyalási alapot fogadta el a június 13-án elinduló tárgyalásokon. A tanácskozások vége felé áttörés következett be, hiszen létrejött egy új alkotmány, amelynek védelmére létre kellett hozni az alkotmánybíráskodást. Az Alkotmánybíróságról szóló javaslat a 1989. szeptember 18-i megállapodások fontos részévé vált. (A megalakulásról szóló törvényt október 19-én fogadta el a Parlament.) Gyakorlatilag az ellenzék akarata érvényesült, amikor a két tárgyaló fél egy több feladattal megbízott, széles hatáskörrel rendelkező Alkotmánybíróságról egyezett meg. Fontos előrahaladás volt, hogy a tervezet szerint bárki kezdeményezhet alkotmánybírósági vizsgálatot. A tárgyalásokon sikerült megegyezni az első öt alkotmánybíró személyéről is, akiket november 23-án választotta meg a parlament. Ádám Antalt és Kilényi Gézát az MSZMP, Sólyom Lászlót és Zlinszky Jánost az EKA delegálta, míg Solt Pál - a mérleg nyelveként - függetlenként került be a testületbe. Az Alkotmánybíróság 1990. január 1-jén kezdte meg működését, a testület első elnöke Sólyom László lett. Feladata a jogszabályok alkotmányossági felülvizsgálatán felül az alkotmányos rend és az alkotmányban biztosított alapjogok védelme.