Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Éjszakai videóüzenetében az ukrán elnök azt mondta, hogy az elmúlt napon összesen tíz ukrán régiót értek támadások orosz részről. Volodimir Zelenszkij kiemelte a légvédelem sikereit, bár nem számszerűsítette, hogy hány rakétát, illetve drónt sikerült hatástalanítani. Külön szólt arról, hogy jól mutatozott be a német IRIS-T légvédelmi rendszer.
Az elmúlt napokhoz hasonóan kedden is az energiarendszer elosztóközpontjait támadták az orosz rakéták és drónok. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt mondta, hogy ahol csak lehet, igyekeznek felgyorsítani a helyreállítási munkákat, de Ukrajna jelentős részén így is akadozik vagy épp teljesen hiányzik az áramellátás. Ismét felhívta a lakosság figyelmét, hogy minél tudatosabb a háztartások elektromos áram fogyasztása a 17 órától 23 óráig tartó csúcsidőszakban, annál stabilabb lesz az ország energiarendszere.
Az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország az ENSZ Biztonsági Tanácsának szerdai zárt ülésén napirendre veszi Irán oroszországi fegyverszállítását.
Két iráni diplomata kedden azt mondta, hogy az ország megígérte, hogy további drónokat és rakétákat szállít Oroszországnak. Moszkva és Teherán is eddig hivatalosan tagadta, hogy Iránból fegyverek érkeztek volna az orosz erőkhöz, de az eddigi fotók és videók alapján több szakértő is bizonyítottnak látja, hogy az utóbi napok orosz dróntámadásait iráni gyártmányú Shahed-136 kamikaze drónokkal hajtották végre.
Ben Wallace brit védelmi miniszter villámlátogatásra Washingtonba utazott, hogy amerikai kollégájával és a Fehér Ház tisztségviselőivel beszéljen a "közös biztonsági aggályokról", beleértve Ukrajnát és Oroszországot is - mondta egy brit tisztviselő. A találkozóról amerikai részről is szűkszavúan nyilatkoztak. A Pentagon sajtótitkára csak annyit közölt: megvitatják az ukrajnai helyzetet, valamint az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság közös erőfeszítéseit Ukrajna támogatására, és ismét megerősítik a transzatlanti kapcsolatokat.
A dél-ukrajnai Herszon régió oroszok által kinevezett vezetője civilek evakuálására szólított fel. Vlagyimir Saldo egy videonyilatkozatában azt mondta, hogy négy városban az embereket elköltöztetik a Dnyeper folyótól, mivel fennáll annak a veszélye, hogy az ukrán lövedékek megsérthetik a közeli gátat.
Magyarország területére 2022. október 18-ánaz ukrán-magyar határszakaszon 5071 lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 3811 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett. A beléptetettek közül a rendőrség 233 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást.
Az ukrajnai háború elől 2022. október 18-án 64 ember, köztük 22 gyermek érkezett Budapestre vonattal - közölte a rendőrség.
Az ukrajnai orosz erők új parancsnoka elismerte, hogy csapataira széles körű nyomás nehezedik, és nehéz döntések előtt állnak. A helyzet a különleges katonai művelet területén feszültnek mondható – mondta az állami tulajdonú Rosszija 24 televíziós hírcsatornának Szergej Szurovikin.
Elemzők szerint Szurovikin felismerte, hogy fennáll a veszélye annak, hogy az ukrán erők előrenyomulnak Herszon városa felé, amely a Dnyeper torkolatának közelében fekszik a nyugati parton, és Oroszország számára nehéz keletről utánpótlást biztosítani, mert a Dnyeperen átívelő fő híd súlyosan megrongálódott.
Kijev a közelmúltban teljes hírzárlatot rendelt el az ország déli részén, ami olyan feltételezésekhez vezetett, hogy új, nagy offenzívára készülhet Herszon ellen. „Ha az ukránoknál hírzárlat van, az azt jelenti, hogy valami történik. Korábban mindig ezt tették, amikor nagy támadás előtt voltak" – mondta Michael Clarke, a Royal United Service Institute, egy brit védelmi és biztonságpolitikai agytröszt korábbi főigazgatója a Sky Newsnak.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kijelentette, hogy Oroszország már nem látja szükségét a diplomáciai jelenlét fenntartásának Nyugaton – írja a Daily Beast.
Sem értelme, sem szándéka fenntartani a korábbi jelenlétet a nyugati államokban. Embereink olyan körülmények között dolgoznak ott, amiket aligha lehet emberinek nevezni. Legfőképp pedig nincs ott teendő, mióta Európa úgy döntött, hogy elzárkózik előlünk és megszakít minden gazdasági együttműködést. Nem fogjuk a dolgokat erőltetni
– idézte Lavrovot a TASZSZ orosz hírügynökség.
A New York Timesnak névtelenül nyilatkozó jelenlegi és volt amerikai tisztviselők azt mondták, hogy Irán kiképzőket küldött az oroszok által megszállt Krím-félszigetre, hogy segítsenek az orosz csapatoknak leküzdeni a Teherántól vásárolt drónflottával kapcsolatos problémákat.
A kiképzők az Iszlám Forradalmi Gárda Hadtestétől származnak, az iráni hadsereg egyik ágától, amelyet az Egyesült Államok terrorista szervezetnek minősített.
A NATO vezetője azt mondta, hogy Ukrajna a következő napokban drónellenes védelmi rendszereket kap. Jens Stoltenberg, a szervezet főtitkára szerint a tagállamok fokozzák a szállításokat, és több légvédelmi eszközt adnak át Ukrajnának a helyzet stabilizálása érdekében.
Ukrajna külügyminisztere azt mondta, hogy a diplomáciai kapcsolatok formális megszakítását javasolja Teheránnal az iráni gyártmányú drónokat használó orosz támadáshullám következményeként. Irán tagadta, hogy drónokat szállított volna, Oroszország pedig cáfolta azok használatát.
Az ukrán hírszerzés szerint az irániak 1750 db Shahed-136 drónt szállítottak le, amelyek gyártása darabonként mindössze 20 000 fontba kerül, ezzel pedig kifejezetten olcsó fegyvernek számítanak. Mobil teherautókból kilőhetők, és lassú sebességük ellenére az utolsó pillanatig nehezen észlelhetők.
Az október 10. óta tartó orosz légicsapások az ukrajnai erőművek 30%-át megsemmisítették, hatalmas áramszüneteket okozva országszerte – mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
Az orosz duma határozatlan időre leállította a plenáris ülések élő közvetítését, hogy megvédje az információkat az ellenségtől – mondta egy vezető képviselő.
A nyugatnak figyelmesen kell figyelnie, amikor Vlagyimir Putyin elnök nukleáris fegyverek használatáról beszél, de emlékezniük kell arra, hogy hasznosabb számára fenyegetőzni, mint továbbmenni – mondta a norvég fegyveres erők vezetője a Reutersnek.
Kevin McCarthy, az Egyesült Államok Képviselőházának republikánus vezetője arra figyelmeztetett, hogy a Kongresszus nem ír „üres csekket" Ukrajnának, ha pártja nyer a jövő havi félidős választásokon. Órákkal később azonban egy másik magas rangú republikánus, Michael McCaul azt mondta, hogy szerinte az ukránoknak „meg kell szerezniük, amire szükségük van" – beleértve a nagyobb hatótávolságú rakétákat is, mint amelyeket a Biden-kormányzat eddig kész volt szállítani.
A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség vezetője, Rafael Grossi arról számolt be, hogy a Zaporizzsja Atomerőmű tíz napon belül a harmadik üzemszünet után helyreállította a kapcsolatot az utolsó, még működő 750 kilovoltos vezetékével. "Az ismételt kimaradások azt mutatják, hogy a nukleáris biztonsági és védelmi helyzet továbbra is mennyire bizonytalan Európa legnagyobb atomerőművében" - mondta Grossi.
Az orosz megszállás alatt álló, leállított erőmű reaktorai és a használt üzemanyagcellák pihentető medencéi folyamatos hűtést igényelnek.
Olekszandr Vilkul, Krivij Rih katonai adminisztrációjának vezetője a Telegramon arról számolt be, hogy az orosz erők lecsaptak egy energetikai létesítményre Dnyipropetrovszk megye Krivij Rih kerületében. A kerületben és Krivij Rih város egy területén számos település maradt áram nélkül.
Az ukrán Honvédelmi Minisztérium Hírszerzési Igazgatóságának vezetője, Kirillo Budanov azt mondta, hogy jelentős győzelmeket jósol Ukrajnának, és a háborúnak jövő nyárra be kell fejeződnie. Oroszország vesztesége elkerülhetetlen – mondta. Hozzátette: az ukrán győzelmet követően „nagyon komoly politikai folyamat veszi kezdetét, amely a jelenlegi Orosz Föderáció változásaihoz kapcsolódik".
Kimenekítik a civil lakosokat az oroszok által megszállt dél-ukrajnai Herszon városából, amelyet az ukrán erők bármelyik pillanatban megtámadhatnak - közölte szerdán Kirill Sztremouszov, a régió közigazgatásának Moszkva által kinevezett helyettes vezetője.
A tisztségviselő elmondta, hogy az ukrán hadsereg folytatja haditechnikai eszközeinek felvonultatását a herszoni terület peremvidékén. A Szolovjov Live televíziós csatornának nyilatkozva úgy tájékoztatott, hogy több tízezer ukrán katona tartózkodik a terület határán, nagyon sok a hadfelszerelés. Szólt arról is, hogy a regionális hatóságok készek a lakosokat a Dnyeper jobb partjáról a folyó bal partjára áttelepíteni az áldozatok megelőzése érdekében.
Recep Tayyip Erdogan török elnök nemrég bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel egy gázcsomópont létrehozásáról Törökország területén, számolt be róla az Izvesztija Telegram-csatornája.
Az ukrán elnöki iroda közleményéből kiderült, hogy az ukrán hadsereg megkezdte Herszon tüzérségi támadását. Az oroszok szerint legalább 10 ezer orosz katonát csoportosítottak át a területre, akik tüzérségi támogatás mellett drónkíséretet is kaptak.
Nemrég átfogó ukrán ellentámadás indult Ukrajna déli-részén. Herszon mellett Zaporizzsja megyében is támadást intézett az ukrán hadsereg, ahol megpróbálták visszafoglalni az erőművet, azonban az orosz sajtó szerint ezt a támadást sikerült visszaverni.
A Strana nevű ukrán Telegram-csatorna arról számolt be, hogy Kijevet ismét lövik az oroszok, a városban több robbanás is hallható volt, bár úgy tűnik, hogy a légvédelem hatástalanítani tudta a beérkező rakétákat, vagy drónokat.
Vlagyimir Putyin bejelentette, hogy a nemrég Oroszországhoz csatlakozó négy megyében statáriumot hirdettek - erről Olga Szkabajeva, Kremlinhez közeli médiaszemélyiség adott tájékoztatást hivatalos Telegram-csatornáján.
A Wagner orosz magánhadsereg védelmi vonalat kíván építeni a kelet-ukrajnai Luhanszk megye orosz ellenőrzés alatt álló térségében - derült ki a csoport vezetője, Jevgenyij Prigozsin szerdai bejelentéséből.
A tájékoztatás szerint - amelyet Prigozsin vállalatának belső közösségi felületén tett közzé - a csoport "többlépcsős védelmi vonal" kialakításába kezdett. Részleteket azonban Prigozsin nem árult el, így egyelőre nem tudni, hogy milyen hosszú lesz, és hol helyezkedik majd el a "Wagner-vonal", valamint azt sem, hogy meddig tartanak a munkálatok.
Az orosz védelmi minisztérium beszámolója szerint az ukrán 14.-ik és 92.-ik gépesített hadosztály és az őket kísérő zsoldosok orosz tüzérségi támadás alá kerültek Harkov megyében és harcképtelenné váltak. A csapás során 40 ukrán katona halt meg. Szintén közölték, hogy a Luhasznki Népköztársaság területén az ukrán ellentámadás során további 30 ukrán katona halt meg, míg egy nap alatt az ukrán hadsereg vesztesége eddig 120 fő. Kiderült az is, hogy hajnali 4 óra körül 37 csónakkal próbáltak partra szállni az ukrán erők Kahovka területén a Dnyeper folyó partján, de a támadást visszaverték az oroszok. 90 katona halt meg és 14 hajó süllyedt el.
Vlagyimir Putyin orosz elnök aláírta a rendeletet, amely statáriumot hirdet ki a négy, nemrég Oroszországhoz csatlakozó térségben. Emellett egy Központi Koordinációs Bizottságot is létrehoznak, amely feladata az Ukrajnában zajló háborúval kapcsolatos problémák megoldása lesz. Kihirdette azt is, hogy a mozgósított katonák havi szinten minimum 195 ezer rubeles támogatást kapjanak.
Több orosz megyében is magasra emelték a veszélyszintet, ami azt jelzi, hogy Oroszország komolyan számol egy esetleges ukrán támadás lehetőségével. Ezeket a térségeket nem lehet elhagyni, illetve a térségen belüli mozgási szabadság is erősen korlátozva van - számolt be róla a Meduza Telegram-csatornája.
Hozzáteszik, hogy a veszélyszint emelése javarészt arra szolgáló hogy a hatóságok meg tudják őrizni a nyugalmat és a közbiztonságot. Az érintett területeken biztosítani kell, hogy a tömegközlekedés, a kommunikáció és az energiahálózat működése zavartalan legyen.
A négy nemrég annektált ukrán területen statáriumot, vagyis hadiállapotot hirdettek. Ennek alapján a politikai pártok és vallási szervezetek tevékenységét beszüntetik, átvizsgálják az autókat, megtiltják a fegyverek és lőszerek értékesítését, katonai cenzúrát vezetnek be, betiltják a gyűlések és sztrájkok szervezését, az állampolgárok pedig már nem választhatják meg szabadon átmeneti tartózkodási helyüket. A hadsereg emellett lefoglalhatja a szervezetek és a civil lakosság tulajdonát, megfelelő kompenzációért cserébe.
Oroszország fővárosában is emelték a készültségi szintet. Ez az intézkedés a közrend biztosítására irányul. Korlátozzák a gépjárművel való mozgás szabadságát, valamint az autókat is gyakrabban ellenőrizhetik majd.
A Baza orosz Telegram-csatorna információi szerint az orosz határőrség tagjainak tilos elhagyniuk az országot. A részleges mozgósítás bejelentését követően az adatbázisban 400 ezer ember szerepelt, mostanra viszont ez a szám egymillióra emelkedett. Egy név nélküli forrás viszont aláhúzta, hogy egy újabb mozgósítás esetén nem mindegyiket hívnák be a hadseregbe, viszont közülük bárki kaphat behívót.
Moszkva polgármestere arról beszélt, hogy jelenleg semmilyen intézkedés nem lépett még életbe, amely befolyásolná a hétköznapi életet. A polgárok megvédése, a gazdasági és biztonsági stabilitást a releváns szövetségi szervek és városi szervek fogják biztosítani.
Az orosz biztonsági tanács főtitkára, az FSZB korábbi vezetője, a második legbefolyásosabb orosz, Nyikolaj Petrusev szerint az orosz városokban széleskörű intézkedéseket fognak hozni annak érdekében, hogy a fenntartsák a rendet és betartassák a törvényeket. Komolyabb büntetés fog járni azért is, ha valaki a tiltás ellenére hagyja el az országot, valamint az országban tartózkodó külföldiek is súlyosabb büntetésre számíthatnak, ha megszegik az orosz törvényeket.
Benny Gantz izraeli védelmi miniszter bejelentette, hogy nem fognak szállítani légvédelmi rendszereket Ukrajna számára, viszont egyéb segítséget hajlandóak biztosítani.
Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette szerdán, hogy hadiállapotot vezet be azon a négy ukrajnai területen, amelyet Oroszország szeptember végén a területéhez csatolt. Az erről szóló rendeletet az elnök már alá is írta.
Elmagyarázzuk, hogy pontosan mit jelentett be az orosz elnök és milyen következményei lesznek. A cikkünket ITT olvashatja.
A Ria Novoszti brüsszeli forrása szerint Oroszország ellen az Európai Unió már annyi szankciót vezetettek be, hogy gyakorlatilag kifogytak az ötletekből, a még szankcionálható területek pedig nagyon korlátozottak.
Ben Wallace brit védelmi miniszter szerint Vlagyimir Putyin "súlyos következményekkel" néz szembe, ha atomfegyvert vet be. Wallace nemrég Washingtonban tárgyalt amerikai kollégájával, ahol többek között arról egyeztettek, hogy milyen válaszlépést tesznek, amennyiben Putyin orosz elnök akár demonstratív jelleggel az atomfegyverhez nyúl. A britek ugyanis arról értesültek, hogy a Fekete tenger fölött robbantanának az oroszok.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és az ukrán nemzet megkapta az Európai Parlamenttől az Andrej Szaharov díjat. A Moszkvában született orosz magfizikus 1975-ben kapta meg a Nobel-békedíjat.
A Szaharov-díjat azok kapják meg, akik az emberi jogokért folytatott harcban értek el maradandó eredményeket. Az EP döntése meglehetősen érdekes, hiszen a napokban megjelent ENSZ-jelentés szerint az ukránok háborús bűnöket követtek el Zelenszkij alatt.
A Russia nevű Telegram-csatorna arról számolt be, hogy az Instagram blokkolta Vlagyimir Putyin szerdai, azon beszédének egy részletét, amit a Biztonsági Tanács tagjai előtt mondott el a hadiállapot bevezetésével kapcsolatban.
Ukrajna izraeli nagykövete Benny Gantz izraeli védelmi minisztert támadja, miután annak hivatala váratlanul és magyarázat nélkül lemondta a telefonbeszélgetést ukrán kollégájával, Olekszij Reznyikovval – adta hírül a The Jerusalem Post.Jevgenyij Kornyicsuk „mélységesen kiábrándítónak" nevezte Benny Gantzot és azt mondta: „mélységesen csalódott" az izraeliekben.
Ukrajna a közelmúltban fokozott nyomást helyezett Izraelre azzal kapcsolatban, hogy szállítson az oroszok elleni harcukhoz fejlett légvédelmi rendszereket, ám a fegyverszállításra eddig nem került sor.
Izrael felajánlotta szerdán Ukrajnának, hogy a civilek védelmében segít légitámadás-jelző rendszert kifejleszteni. A Reuters szerint ez némi elmozdulást jelent Izrael eddigi politikájában, miszerint semmilyen katonai segítséget nem nyújt Ukrajnának az ellene folyó háborúban. Kijev korábban olyan eszközt kért Izraeltől, amellyel elháríthatók az Oroszország által gyaníthatóan használt, iráni gyártmányú drónok. Ukrajna izraeli nagykövete most is olyan légvédelmi rendszert kért Izraeltől, amellyel le tudják lőni a támadó drónokat, de Beni Ganz védelmi miniszter határozottan visszautasította, hogy fegyvert szállítsanak Ukrajnának. Bár Izrael kezdettől fogva elítélte Ukrajna megtámadását, csak humanitárius segítséget hajlandó nyújtani neki, mert fenn akarja tartani együttműködését Oroszországgal a szíriai háborúban, és mert nem akarja, hogy az oroszországi zsidókat retorziók érjék.Ukrajna kedden ismét kértre Izrael segítségét, mert az orosz hadsereg számos drónnal - feltehetőleg iráni gyártmányú Sahed-136-os kamikazékkal - támadta. Irán tagadja, hogy drónokat adott volna el Oroszországnak, Moszkva pedig hallgat a vádról. Irán a drónok mellett föld-föld rakétákat is felajánlott Oroszországnak - állítja a Reuters hírügynökség saját értesülései alapján. Izrael most azt kérte Ukrajnától, hogy írja le, milyen légitámadás-jelzésre van szüksége - közölte Ganz európai uniós nagykövetekkel hivatalának közlése szerint. Ez alapján Izrael tud majd segíteni Ukrajnának egy olyan rendszer kifejlesztésében, amellyel előre figyelmeztetni lehet a civileket a légitámadásokra - tette hozzá a miniszter. Ganz az ügyben csütörtökön beszél ukrán hivatali kollégájával, Olekszij Reznyikovval. Izraelnek több légelhárító rendszere van, de a védelmi minisztérium egyik szóvivőjének közlése szerint itt legfeljebb olyan radarrendszerről lehet szó, amely légoltalmi szirénákat szólaltat meg, illetve vészüzenetet küld a mobiltelefonokra.
Holnaptól egész Ukrajnában áramszolgáltatási korlátozásokat vezetnek be.
Reggel 7 és este 23 óra között minimálisra kell csökkenteni az áramfogyasztást... ha ez nem történik meg, akkor átmeneti áramszünetekre kell készülni- mondta Kirilo Timosenko, Zelenszkij elnök hivatalának helyettes vezetője.
