Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
MagyarországPongrácz BencePásztor FlóraAndrásfi TiborFucsovics MártonMarozsán FábiánHámori LucaMagyarország
Megkezdődtek vasárnap reggel a lengyelországi parlamenti választások, melyekben a parlament alsóházának, a szejmnek 460 képviselőjét, valamint a felsőház, a szenátus 100 tagját választják meg. A szavazás reggel 7 órától este 21 óráig tart. Urnazárás után a fő lengyel hírtelevíziók közlik a szavazóhelyiségeket elhagyók körében végzett felmérés, az exit poll eredményeit. Sylwester Marciniak, a lengyel országos választóbizottság (PKW) elnöke jelezte: a parlamenti választások hivatalos eredményeinek ismertetése kedden várható.
A voksolással egy időben népszavazást is rendeznek az Európai Unió migrációs csomagjáról, az állami vagyon privatizációjáról, a nyugdíjkorhatárról, valamint a fehérorosz határon emelt acélkerítésről. A népszavazás akkor lesz érvényes, ha a szavazásra jogosultak több mint fele vesz részt rajta.
A 31 497 választóhelyiségben - melyek közül 416-ot külföldön, nyolcat pedig a lengyel tengeri flotta hajóin, illetve a balti-tengeri olajfúrótornyokon létesítettek - 29,1 millió szavazásra jogosult lengyel állampolgár járulhat az urnákhoz. Szerdán a lengyel külügyminisztérium a tel-avivi szavazókör megszüntetéséről döntött az izraeli helyzet miatt. Előzetes regisztráció után a lengyelek levélben is leadhatják voksukat, ezzel a lehetőséggel 12 792 személy élt.
A szejm képviselőit többmandátumos kerületekben, pártlistákra szavazva választják meg, s az ötszázalékos bejutási küszöböt átlépő pártok, illetve a nyolcszázalékos küszöböt átlépő koalíciók szavazatait arányos rendszerben váltják át mandátumokra. Az alsóházi képviseletre összesen tizenegy tömörülés pályázik, ebből hat országszerte, minden választókerületben indul.
A szenátorokat egyéni választókerületekben, többségi rendszerben választják meg. A szenátusi választáson a fő ellenzéki erő, a Polgári Koalíció és két más ellenzéki tömörülés közös jelöltekről állapodott meg.
Kövesse a Mandiner Facebook-oldalát vagy YouTube-csatornáját!
Sorsdöntő választás tartanak ma Lengyelországban. A nemzeti szuverenista Jog és Igazságosság (PiS) ellenfele Donald Tusk Brüsszel-közeli, globalista baloldali koalíciója. A választási eredmény nagyon szoros lesz. A PiS vezet, de szerencsétlen esetben nem kizárt egy baloldali koalíció győzelme sem, és az is lehet, hogy egyik oldal sem tud kormányt alakítani.
A lengyel választásokról bővebb elemzésünket itt olvashatja.
Ez a választás megmutatja, hogy Lengyelországot a lengyelek kormányozzák-e, vagy Berlin vagy Brüsszel
- mondta Jaroslaw Kaczynski, a PiS vezetője a párt legutóbbi, pénteki kampánygyűlésén.
Hónapok óta nem alszanak jól Brüsszelben, a lengyelországi választások közeledtével kiújultak a tavaly áprilisi szorongásos tünetek - írja a Mandiner.
Mi van, ha nyer a Jog és Igazságosság, vagyis a jelenlegi kormánypárt, és Mateusz Morawieckiék folytatják azt a nemzeti, bevándorlás-ellenes politikát, amelyet Brüsszel sem Magyarország sem Lengyelország esetében nem néz jó szemmel? Ráadásul a lengyelek feltétel nélküli támogatása is alábbhagyott az ukrán háborúval kapcsolatban, miután Kijev csúnyán betámadta őket az ukrán gabonaimport miatt. A portál szerint
a magyarországi választásokhoz hasonlóan a nyugati liberális média, és gyakorlatilag egész Brüsszel hónapok óta kampányol a lengyel kormány ellen.
És persze már arra is megvan a forgatókönyv, mit mondanak, ha a kormány leváltásával mégsem jön el az a kánaáni állapot, amivel kecsegtetnek: a PiS-t le lehet váltani, de egy berögzött populista, nacionalista gondolkodásmódot nem lehet egyik napról a másikra megváltoztatni.
Sajnos a legutóbbi felmérések szerint az is esélyes, hogy a voksolás során egyik párt sem tud elegendő szavazatot gyűjteni vagy nem tudnak koalícióra lépni egymással a kormányalakításhoz - írja a Világgazdaság. A portál szerint ez egy újabb fordulót tenne szükségessé, ami növelné a politikai kockázatokat, és lehetetlenné tenné, hogy az uniós forrásokat a közeljövőben felszabadítsák. A 2024-be csúszó, eddig is heves kampányszezon pedig tovább polarizálná az országot, miközben a pártoknak egyre lehetetlenebb ígéreteket kellene tennie a győzelemhez.
Lengyelország Ukrajna egyik legnagyobb támogatója, de az országok közötti kapcsolatok a gabonával kapcsolatos viták következtében megromlottak – emlékeztet a The Washington Post.
A portál szerint Ukrajna Európa jelentős gabonaexportőre, és gyakran „Európa kenyérkosarának" is nevezik. Hozzátették: amikor Oroszország blokáddal igyekezett nyomást gyakorolni az országra, az EU támogatást ajánlott Kijevnek a piac megnyitásával. A lengyel gazdák azonban azt mondják, hogy
az olcsó ukrán gabona bősége megnehezítette számukra, hogy saját készleteiket jó áron tudják értékesíteni. A Jog és Igazságosság a védelmükre lépett, támogatásokat adott a lengyel gazdáknak, miközben kiterjesztette az ukrán gabonára vonatkozó embargót.
Egyes kommentátorok szerint így a kormánypárt jobb pozícióba helyezte magát támogatói között a vidéki területeken és a kisvárosokban, ahol a gazdaság erősen függ a mezőgazdaságtól.
Se a Morawiecki-féle PiSnek, se a Tusk-féle KO-nak, se a többi maradék pártnak nincsen meg a kormányalakításhoz szükséges mandátumszáma – a felmérések szerint. A Politico Poll of Polls adatgyűjteménye a PiS-nek 37%-ot, a KO-nak 30%-ot, a Harmadik Útnak 11%-ot, a baloldalnak 10%-ot, a Konföderációnak pedig 9%-ot mutat – írja a Mandiner.
Marcin Palade, lengyel politikai-választási elemző szerint a Konföderáció mandátumai nélkül egyik oldal se lesz többségben, így „blokkoló kisebbség" lesz – csak hát az a kérdés, hogy mennyire fog egy irányba tartani a 9%-os párt, hiszen egy része nemzeti beállítottságú, a másik része pedig liberális. Lehet, hogy a PiS összeáll a Konföderációval, de az is lehet, hogy a Harmadik Úttal. Esetlegesen a KO áll össze a két kispárttal, így szerezve meg a kellő mandátumszámot. Harmadik forgatókönyvként, (bár csak 20% valószínűséget adva erre az esetre) megemlítette, hogy az sem zárható ki, hogy a három kispárt összeáll kormányzó erővé – minden azon múlik, hogy ki hány mandátumot nyer. Magyarán, lehet, hogy a választást megnyeri a PiS, de az igazi sakkozás majd csak akkor kezdődik, amikor hétfőn kijózanodnak a lengyel pártok s felteszik a kérdés maguknak: hogyan tovább?
Az első lépés a PiS-hez szövetséges Andrzej Duda elnöké lesz - írja a Politico. A portál szerint a lengyel alkotmány értelmében az elnök szabadon jelölhet miniszterelnököt. Duda szerint hagyományosan az elnök a választások összesített győztese közül választ ki jelöltet – ami szinte biztos, hogy a Jog és Igazságosság lesz – véli a portál.
Az újonnan jelölt miniszterelnöknek ezután meg kell szereznie a 460 tagú Szejm, a parlament alsóházának abszolút többségét.
Ha a jelölt kudarcot vall, a parlament veszi át az irányítást, és 14 napja van arra, hogy új miniszterelnök-jelöltet állítson, akinek ezután újabb bizalmi szavazást kell nyernie. Ha ennek a végén nincs kormány, a labda újra az elnök térfelén van, és 14 napja van arra, hogy másik jelöltet válasszon. A jelöltnek ezúttal csak egyszerű többségre van szüksége a bizalmi szavazáson.
A parlamenti többség megszerzésére irányuló erőfeszítések lefolyása néhány hónapig tarthat. Ha ez nem sikerül, Duda lengyel elnök lerövidíti a parlamenti ciklust, és új választást ír ki, amelyet 45 napon belül kell megtartani – írja a Politico.
Ez új választást – és egy újabb keserű kampányt – jelenthet valamikor 2024 tavaszán.
Lengyelország választ! De miért fontos számunkra ez a voksolás? Mi a jelentősége Európára és az ukrajnai háború menetére nézve?
A lengyel Nemzeti Választási Bizottság (PKW) emlékeztette a szavazóhelyiségek munkatársait, hogy
nem kérdezhetik meg a választóktól, hogy szeretnének-e szavazni mind a parlamenti választáson, mind az országos népszavazáson.
A hírek szerint több szavazóhelyiségben is ez történt. A népszavazást kiíró kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) párthoz köthető személyek aggodalmukat fejezték ki emiatt.
Ma reggel óta a lengyel választók a szavazóhelyiségekbe az urnákhoz járulnak. Mutatjuk, hogyan zajlik a választás képekben.
Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök, a Jog és Igazságosság (PiS) pártjának tagja szavaz a lengyel parlamenti választásokon:
A választásokkal egyidőben népszavazást is rendeznek az Európai Unió migrációs csomagjáról, az állami vagyon privatizációjáról, a nyugdíjkorhatárról, valamint a fehérorosz határon emelt acélkerítésről.
Donald Tusk, a fő lengyel ellenzéki erő, a Civil Platform (PO) párt elnöke szavaz a lengyel parlamenti választásokon Varsóban:
Krzysztof Bosak, a nemzeti és újliberális pártokat is egyesítő Konföderáció (Konfederacja) egyik vezetője a feleségével, Karinával szavaz a lengyel parlamenti választásokon Józefówban:
Vasárnap délig a szavazásra jogosultak 22,59 százaléka járult az urnákhoz Lengyelországban a parlamenti választások napján, ez az arány nagyobb, mint az előző parlamenti választások idején - közölte délutáni sajtóértekezletén a lengyel országos választási bizottság (PKW) alelnöke, Sylwester Marciniak.
A rendszerváltás óta eddig tíz alkalommal tartottak parlamenti választást Lengyelországban. A legutóbbi, 2019-es szavazáson délig 18,14 százalékos volt a részvételi arány, vagyis 4,45 százalékponttal alacsonyabb, mint most. A szavazóhelyiségek bezárásáig 2019-ben a jogosultak csaknem 62 százaléka voksolt. Ez volt a legtöbb az első, részben szabad 1989-es választás óta, amelyen 62,7 százalékos volt a részvételi arány.
Rekordmagas részvétel várható külföldön, ahol több mint 600 ezer szavazó regisztrált. Több külföldi szavazóhelyiség előtt a választópolgárok hosszú sorokban várakoztak, hogy leadhassák voksukat. A szavazáson az alsóház (szejm) 460 képviselőjét, valamint a felsőház (szenátus) 100 tagját választják meg.
A voksolással egyidőben népszavazást is rendeznek az Európai Unió migrációs csomagjáról, az állami vagyon privatizációjáról, a nyugdíjkorhatárról, valamint a fehérorosz határon emelt acélkerítésről. A népszavazás akkor érvényes, ha a szavazásra jogosultak több mint fele vesz részt rajta. A népszavazási részvételi arány az urnazárás után lesz ismeretes.
A délelőtt folyamán a hatóságokhoz a PKW szerint számos panasz futott be annak kapcsán, hogy
több szavazóhelyiségben a választóbizottságok tagjai azt kérdezték a választóktól, igényelnek-e népszavazási lapot is.
A PKW a vasárnapi közleményében arra figyelmeztetett: a szavazóhelyiségekben a választópolgárok elutasíthatják a szavazólapok (két parlamenti választási és egy népszavazási lap) átvételének valamelyikét, a lapokat kiosztó bizottsági tagok azonban az elutasítást nem ajánlhatják nekik.
A helyzetre reagált Mateusz Morawiecki kormányfő is, aki a közösségi médiában aláhúzta:
a kampánycsend megsértésének minősül, ha a szavazóhelyiségben a bizottság tagja bármilyen észrevételt tesz a népszavazási kártya átvételéről.
A PKW sajtóértekezletén több kisebb, a szavazás folyamán történt incidensről is beszámolt.
Robert Lewandowski lengyel válogatott labdarúgó, csatár, a La Ligában szereplő FC Barcelona játékosa, és a lengyel válogatott kapitánya is leadta szavazatát vasárnap.
Minősített, jó kapcsolat alakult ki a lengyel kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS) és a Fidesz között, amit ugyan visszafogott kissé az orosz-ukrán háború, ugyanakkor Varsó és Budapest képes volt tisztázni, hogy a fő kérdésekben e téren is egyetért, mondja el a Mandinernek Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke.
Németh Zsolt korábban is szorgalmazta az orosz-ukrán háború kitörése óta kissé zilált lengyel-magyar kapcsolatok felújítását, amiben partnerre lelt a Szejm külügyi bizottságának elnöke, Marek Kuchciński személyében, sőt közös cikkben is szólaltak fel.
A lengyel választás véghajrájában, amelynek tétje hazánk számára sem csekély, Németh Zsolt lapunknak kifejti: 2015-től kezdve igen nehéz időszak volt ez a nyolc esztendő a világtörténelemben,
hiszen véget ért a rendszerváltásokat követő nyugodtabb, békésebb időszak, de jól teljesített a lengyel kormány, a lengyel külpolitika, gazdaságpolitika, társadalompolitika jól vette az akadályokat, és Lengyelországot sikerült a meghatározó nemzetközi és európai erők között megkerülhetetlenné tenni.
A teljes interjú ITT olvasható el!
A választáson részt vevő pártok összes vezetője már leadta voksát: Tusk és Kaczyński Varsóban, Hołownia Białystokban, Kosiniak-Kamysz Podolanyban, Czarzasty Sosnowiecben és Mentzen Toruńban.
Kövesse vasárnap 19 órától a Mandiner Facebook-oldalán vagy YouTube-csatornáján a lengyel választások eredményeit élőben! Az élő bejelentkezések során percről percre, több helyszínről is tájékoztatnak a legfrissebb hírekről. Mindemellett a Mathias Corvinus Collegium szervezésében kerekasztalbeszélgetéssel készül Tóth Bálint, Szalai Zoltán, Szánthó Miklós, Magyar Levente és Janusz Bańczerowski. A stúdióban Mráz Ágoston Sámuel és Kiszelly Zoltán, de elemzi az eseményeket többek között Kiss Rajmund, Demkó Attila és Somkuti Bálint is, akik az MCC-ből csatlakoznak majd be. A Mandiner élőben kapcsolja Lengyelországot is.
Kövesse a Mandiner Facebook-oldalát vagy YouTube-csatornáját!
Este öt óráig a lengyelek 57,54 százaléka szavazott. Este 9-ig adhatják le a szavazataikat a választópolgárok.
A szavazásra jogosultak 57,54 százaléka járult az urnákhoz vasárnap 17 óráig Lengyelországban, ez közel 12 százalékkal több, mint az előző parlamenti választásokon eddig az időpontig - közölte délutáni sajtóértekezletén Sylwester Marciniak, a lengyel országos választási bizottság (PKW) alelnöke.
A legutóbbi, 2019-es szavazáson 17 óráig 45,94 százalékos volt a részvételi arány, vagyis 11,6 százalékkal alacsonyabb, mint most. A szavazóhelyiségek bezárásáig 2019-ben az erre jogosultak közel 62 százaléka voksolt. Ez volt a legtöbb az első, részben szabad 1989-es választás óta, amelyen még 62,7 százalékos volt a részvételi arány.
Rekordmagas részvételt észlelnek külföldön, ahol több mint 600 ezer szavazó regisztrált. A PAP hírügynökség magyarországi tudósítója szerint a budapesti lengyel nagykövetségen szavazók két óránál hosszabb időt is várakoztak, hogy leadhassák voksukat.
A szavazáson az alsóház (szejm) 460 képviselőjét, valamint a felsőház (szenátus) 100 tagját választják meg.
Bombariadót hirdettek két varsói szavazókörben.
Az exit poll eredmények szerint az idei parlamenti választások győztese a Jog és Igazságosság volt.
A pártok a következő eredményeket érték el:
- Jog és Igazságosság: 36,8 százalék;
- Polgári koalíció: 31,6 százalék;
- Harmadik út: 13 százalék;
- Baloldali Párt: 8,6 százalék;
- Konföderáció: 6,2 százalék;
- Önkormányzati pártonkívüliek: 2,4 százalék.
- Lengyelország egy: 1,2 százalék.
A Jog és Igazságosság esz a 2023-as országgyűlési választások győztese - írta közösségi oldalán Mateusz Morawiecki.
Érvénytelen lesz a lengyel parlamenti választásokkal egy időben szervezett népszavazás eredménye, az exit poll szerint a szavazásra jogosultak 40 százaléka vett részt rajta. A referendumot az Európai Unió migrációs csomagjáról, az állami vagyon privatizációjáról, a nyugdíjkorhatárról, valamint a fehérorosz határon emelt acélkerítésről rendezték.
A népszavazás akkor lenne érvényes, ha a szavazásra jogosultak több mint fele venne részt rajta. Az Ipsos közvéleménykutató által a választóhelyiségeket elhagyók körében végzett felmérés szerint a részvételi arány 40 százalékos lett a népszavazáson, miközben a parlamenti választásokon rekordmagas, 72,9 százalékos lett.
Amennyiben Andrzej Duda lengyel elnök megbízza a Jog és Igazságosságot (PiS) kormányalakítással, a tömörülés egy stabil kabinet összeállítására fog törekedni - jelentette ki vasárnap este Mateusz Morawiecki eddigi kormányfő, reagálva a lengyel parlamenti választások előzetes eredményeire.
Morawiecki az exit pollok eredményeinek ismertetése után úgy fogalmazott, hogy "amennyiben az elnök a győztes tömörülés jelöltjét bízza meg a misszióval, egész biztosan stabil kormány összeállítására fogunk törekedni". A politikus egyúttal figyelmeztetett: a végleges eredményekre még várni kell.
Lehet, hogy teljesen más számokkal ébredünk holnap. Lehet, hogy a PiS-nek nem 200, hanem például 212 képviselője lesz, ez teljesen más perspektívát teremt" - tette hozzá.
A PiS az exit pollok szerint a szavazatok 36,8 százalékát kapta meg, miközben a fő ellenzéki erő, a Polgári Koalíció (KO) a voksok 31,6 százalékára tett szert. Az eredmények alapján a 460 fős alsóházban a PiS 200 mandátumot, a KO 163 mandátumot, a Harmadik Út (Trzecia Droga) nevű koalíció 55 mandátumot, az Új Baloldal 30 mandátumot, a nemzeti radikális és az újliberális pártok szövetsége, a Konföderáció (Konfederacja) pedig 12 mandátumot kapna.
Donald Tusk, a KO elnöke kijelentette, hogy csak a végeredmények ismertetése után indít koalíciós tárgyalásokat a többi ellenzéki vezetővel.
Andrzej Duda lengyel elnök a múlt héten közölte: az eddigi lengyelországi politikai szokáshoz híven, a választások után a győztes pártot bízza meg kormányalakítással.
A lengyel országos választási bizottság (PKW) szerint a választási végeredmények kedden várhatók.
