A francia nemzetgyűlés megszavazta a Korzika-törvényt <br/>

A francia nemzetgyűlés kedden első olvasatban 287 igen szavazattal 217 ellenében 53 tartózkodás mellett megszavazta a Korzikának különleges státust biztosító törvényt, amelynek egyhetes vitája megbontotta a hagyományos politikai táborok belső összetartását.

Az új törvény az állampolgári béke biztosításának céljával elismeri a földközi-tengeri sziget nemzeti sajátosságait, a szigorú környezetvédelmi előírások enyhítésével jelentős gazdasági beruházásokat tesz lehetővé, és a helyi érdekű kérdések tekintetében 2004-től a nemzetgyűlés felügyelete mellett részleges törvényhozó felelősséggel is felhatalmazza a korzikai gyűlést.

A törvény ellenzői, köztük a kormánykoalícióhoz tartozó Állampolgári Mozgalom (MDC) vezetője, Jean-Pierre Chevenement elsősorban a törvényhozói jogkörök egy részének decentralizálást kifogásolják, szerintük ez a francia köztársaság felbomlásához vezet. Chevenement, aki tavaly ősszel éppen a miniszterelnök által kezdeményezett Korzika-terv miatt mondott le belügyminiszteri posztjáról, rendíthetetlenül érvelt azon meggyőződése mellett, hogy a központi hatalommal való kapcsolatok lazítása csak tovább fogja növelni a korzikai nacionalisták étvágyát, még inkább lovat ad függetlenségi törekvéseik alá. Utóda, Daniel Vaillant belügyminiszter a szavazás előtt ismét leszögezte: a francia köztársaságot nem fenyegeti veszély azzal, hogy tudomásul veszi és elismeri Korzika sajátosságait.

A Szépség szigetének környezetvédelmi szempontból védettséget biztosító előírások enyhítésesével a kormány a szigetlakókra kívánja ruházni a saját környezetük iránti felelősséget. A belügyminiszter a vita során kilátásba helyezte, hogy a jövőben más franciaországi kisebbségi területek - Bretagne és Elzász - esetében is érvényesíteni fogják a decentralizálási lehetőségeket.

A Jospin által tavaly nyáron előterjesztett törvényjavaslathoz képest a kedden megszavazott törvény számos kérdésben a szűkítő értelmezés mellett döntött. Az eredeti szövegből kikerült a korzikai nyelv kötelező oktatásáról szóló passzus, a megfogalmazás szerint minden gyermek részesül a korzikai anyanyelv iskolai oktatásában - hacsak a szülők ez ellen szót nem emelnek.

A "korzikai területi közösségre" átruházandó törvényhozási hatáskörök listája is csökkent, elsősorban az oktatás, kutatás, kultúra, mezőgazdaság, környezetvédelem, vállalkozássegítő programok terültét érinti, a repülőterek és kikötők működtetését célozza.

Az új törvényt a szocialisták mellett a kormánytöbbség radikális baloldali képviselői és a zöldek szavazták meg, a kommunisták tartózkodtak, az MDC honatyái pedig ellene voksoltak az ellenzék derékhadát alkotó Tömörülés a Köztársaságért (RPR) képviselőivel egyetemben. Az ellenzékhez tartozó két kisebb jobboldali párt, a liberális demokraták (DL) és a Demokratikus Unió Franciaországért (UDF) képviselői közül egyesek ellene szavaztak, többen tartózkodtak, köztük Valéry Giscard d'Estaing volt köztársasági elnök, néhányan pedig felsorakoztak a Korzika-törvény támogatóihoz.

(MTI)

Ajánló:

Korábban:

(2001. május 15.)