Nagyvilág 2002

Vágólapra másolva!
Mozgalmas év volt. Először fordult elő, hogy volt államfőt nemzetközi bíróság háborús bűnök miatt felelősségre von, ám Milosevic perére legfeljebb az ínyencek figyelnek. A háborús készülődés kiszorította a hírekből. A terrorizmus ellen hirdetett hadjárat véget sem ért, máris újabb háború készül, ezúttal Irakban.
Vágólapra másolva!

Az USA terrorellenes hadjárata és az Irak elleni készülődés az európai politikára is hatással volt.

Az USA török EU-csatlakozást akar/nagyvilag/20021207azusa1.html

A koppenhágai csúcs előtt Washington azt próbálta elérni, hogy az EU határozza meg a Törökországgal folytatandó csatlakozási tárgyalások kezdetének időpontját. Az USA evvel azt is jelezte, nincs baja az új, iszlámista ankarai vezetéssel, pontosabban nem akarja, hogy baja legyen: az iraki intervencióhoz szüksége van a törökországi bázisokra.

Bár az EU visszautasította az amerikai követelést, Washington és Ankara együttműködése nem lett eredménytelen. A legfrissebb hírek szerint Törökország kész megszállni Irak északi részét - nem utolsósorban megelőzve evvel a kurd állam létrejöttét.

Forrás: MTI

Németországi választások: célfotó/nagyvilag/20020913nemetorszagi.html

Az iraki készülődés nagy vesztese Gerhard Schröder lett. A választási kampányban kihívójával, Edmund Stoiberrel szemben alulmaradó német kancellár váratlan segítséget kapott. Az árvizet az ég küldte, az iraki háború ötletét pedig Washington.

Az árvíz okozta válságot jól kezelte Schröder, Irakkal azonban nem boldogult. Belpolitikai használatra alkalmas volt álláspontja, miszerint Németország semmilyen körülmények között nem vesz részt az Irak elleni akcióban. Hajthatatlanságát Washington addig kezelte megértéssel, amíg az igazságügy-minisztere a Bush-kormányzat törekvéseit össze nem vetette Hitler módszereivel. Schröder hiába várt gratuláló szavakat újraválasztása után. Sem Blair közvetítési kísérlete, sem Joschka Fischer amerikai útja nem hozott áttörést.

Más is történt

Megállapodott Magyarország az EU-val/itthon/20021213megallapodott.html

Európában voltak más - az amerikai szándékokhoz nem kapcsolódó - politikai események. Az EU úgy döntött, hogy tíz új tagot vesz fel 2004-ben. A leendő tagok között van Magyarország is.

Fotó: EPAFranciaországban bejutott az elnökválasztás második fordulójába Jean-Marie Le Pen, megkoronázva politikai pályafutását. Az elnök Jacques Chirac maradt. Feloszlatták a belfasti törvényhozást, Ausztriában pedig a Néppárt elhódította Jörg Haider Szabadságpártjának bázisát. Szlovákiában ismét Vladimir Meciar nyert, és ismét ellenzékben marad. Hollandiában a választási kampány végén merénylő oltotta ki Pim Fortuyn (a képen) életét. Pártja, a Fortuyn Listája a szimpátiaszavazatoknak köszönhetően jól szerepelt, ám azóta kiderült, hogy az eset inkább kisiklás volt, semmint a holland politikai rendszer átalakulásának kezdete.

A Balkánon vagy előretörtek a nacionalisták (Bosznia), vagy választói apátia hiúsította meg az elnökválasztást (Szerbia). Montenegróban a szeparatisták úgy nyertek, hogy közben legkevesebb három évre államszövetségre lépnek Szerbiával.

Megkezdődött Milosevic pere/nagyvilag/20020212megkezdodott.html

Hágában február 12-én kezdődött el Slobodan Milosevic pere. Szerbia és Jugoszlávia volt elnökét emberiség elleni bűnök és háborús bűnök elkövetésével vádolja az ENSZ által létrehozott Törvényszék Ügyészsége. A megrendült egészségű Milosevic egyedül védekezik. Valamikori szövetségese, Biljana Plavsic, a boszniai szerbek volt elnöke viszont beismerte bűnösségét.

Partvonalon

Az USA két potenciális riválisa csendben volt. Kína hallgatása érthető. A mogorva és türelmes óriás befelé fordult: a Kínai Kommunista Párton belüli nemzedékváltás Peking minden energiáját lekötötte.

A gazdasági nehézségekkel küzdő Kína kommunistái nem csupán fiatalabb pártvezetést választottak, arról is döntöttek, hogy ezentúl a vállalkozók, a kapitalisták is lehetnek jó párttagok.

Washington gesztust tett, amikor Kínában tevékenykedő szeparatista csoportokat felvett a terrorcsoportok listájára. Cserébe Peking nem akadályozta az amerikai törekvéseket.

Forrás: EPAVlagyimir Putyin a terrorellenes háborúban Washington szövetségese volt, és sem a NATO, sem az EU bővítése elé nem gördített akadályokat. Ám vonakodott az iraki beavatkozást támogatni. Az októberi moszkvai túszejtés azonban Moszkvát is érzékennyé tette: a BT-ben nem vétózta meg az USA Irak-javaslatát, ami csendes támogatással ér fel.

Moszkva csupán akkor szisszent fel, amikor Bush bejelentette: megkezdik a rakétavédelmi terv megvalósítását.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!

Mindent egy helyen az Eb-ről