Kovács László beszédének elején Szent István döntésével állította párhuzamba a csatlakozást megemlítve, hogy mint akkor is volt Koppány, most is vannak "Koppányok és koppányi hangok" akik a csatlakozással kapcsolatos félelmekre alapozva hamis állításokat tesznek. Mint mondta, cél, hogy a félelmeket eloszlassuk és a hamis állításokat "érvekkel és tényekkel" megcáfoljuk.
Kovács László külügyminiszter elmondta: a polgármestereknek is hozzá kell járulniuk ahhoz, hogy az EU-csatlakozással kapcsolatban megfogalmazódó valótlan állításokat érvekkel sikerüljön cáfolni. Mint mondta, cáfolni kell a rémhíreket, mert nem igaz hogy rosszul csatlakoztunk, hiszen nem a "megálmodható eredményekkel kell összevetni" a tárgyalásokon elérteket, hanem a kimaradás kockázatával.
"A csatlakozást követő két és fél év alatt Magyarország összesen 350 milliárd forinttal kap több támogatást az EU-tól, mint amennyit a brüsszeli közös kasszába be kell majd fizetnie" - közölte.
A külügyminiszter kitért arra, hogy Magyarországon még be kell fejezni az uniós támogatások befogadását koordináló intézmények kiépítését, valamint a jogrendszer átalakítását. A diplomácia irányítója szerint az EU jelenti a felzárkózás egyetlen igazi esélyét Magyarország számára. "Magyarország gazdasági teljesítménye jelenleg kicsit több, mint az EU-átlag fele, de a tagsággal ledolgozhatjuk a hátrányt" - mondta a külügyminiszter. Megjegyezte azt is, hogy Magyarország a csatlakozás után nettó kedvezményezett pénzügyi helyzetbe kerül.
Kovács szólt arról is, hogy hátránnyal nem jár az EU-csatlakozás, bár nehézségek, átmeneti gondok lesznek, illetve a jelenleginél nagyobb teljesítménykényszer jelentkezik.