EU: egy évnyi átmeneti időszak után válunk taggá

Magyarország uniós csatlakozási folyamatában április 16-tól a 2004. május 1-jei taggá válásig egy úgynevezett interim (ideiglenes, átmeneti) időszak lesz, amelynek során az ország aktív megfigyelői státust kap az Európai Unió különböző intézményeiben. Ebben az időszakban Magyarország képviselőit részvételi és hozzászólási joggal meghívják az uniós döntéshozatali mechanizmusba, az intézmények üléseire és testületeibe. Ennek révén Magyarország "beleláthat" az unióba, és nem utólag értesül a történésekről. A taggá válást követően számos területen változás következik be, ezekről olvashat az alábbiakban.

Az Európai Bizottság intézménye ebben az aktív megfigyelői időszakban még nem lesz nyitott Magyarország számára, ugyanis az új belépőknek csak 2004. május 1-jétől lehetnek biztosai.

Magyarországnak ugyan szavazati joga nem lesz 2004. május 1-jéig, azonban minden szinten - a szakértők munkacsoportjaitól a miniszterek tanácsáig, valamint az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanácsig - ott lesznek megbízottjai, akik képviselhetik a magyar nézeteket.

Az Európai Unión belül több mint 2000 intézmény működik, ezek között a legfontosabb a 400-500 tanácsi munkacsoport, vagy úgynevezett komitológia, végrehajtó bizottság. Ezek tekintetében már folynak és április közepére fejeződnek be a tárcaközi egyeztetések, hogy megállapítsák a felelősségek elosztását és kijelöljék azokat a magyar tisztviselőket, akik az intézményekben Magyarországot képviselik. Kiutazhat szakértő Budapestről, az illetékes tárcáktól, de képviselheti Magyarországot a brüsszeli magyar EU-misszió valamely munkatársa is.

A tervek szerint minden tárcánál lesz egy fő felelős, aki koordinálja a minisztérium illetékességéhez tartozó tevékenységet az uniós intézményekben, de a napirendtől függ, hogy az adott ülésen ki vesz részt.

Az Európai Parlamentben 24 fős magyar delegáció vehet részt az aktív megfigyelői időszakban. A küldöttségben 10 MSZP-s, 9 fideszes, illetve 3 MDF-es és 2 SZDSZ-es képviselő kap helyet. Várhatóan 150-200 fő képviseli majd Magyarországot az Európai Unió különböző intézményeiben az aktív megfigyelői státus idején.

2004. május 1-je után jelentősen bővül majd azoknak a magyar szakértőknek és tisztviselőknek a száma, akik az Európai Uniónál dolgoznak. A 2010-ig terjedő időszakban Magyarország várhatóan 489 új tisztviselői státust tölthet majd be az Európai Bizottságban, az alacsonyabb szintű köztisztviselői posztokra vonatkozó pályázatokat áprilisban, májusban teszik közzé Brüsszelben.

A 489 állás között egy úgynevezett A1-es besorolású, azaz főigazgatói poszt jut majd Magyarországnak. Igazgatói (A2-es) posztból 6-ot, középvezetői (A3-A5) státusból 27-et tölthet majd be magyar állampolgár.

Magyarország a jelenlegi helyzet szerint hivatalosan egy, mégpedig tárca nélküli biztosi posztot kap az Európai Bizottságban. A biztosi posztra nem lehet pályázni, az azt betöltő személyt a kormány jelöli ki.