EU: egy évnyi átmeneti időszak után válunk taggá

Magyarország uniós csatlakozási folyamatában április 16-tól a 2004. május 1-jei taggá válásig egy úgynevezett interim (ideiglenes, átmeneti) időszak lesz, amelynek során az ország aktív megfigyelői státust kap az Európai Unió különböző intézményeiben. Ebben az időszakban Magyarország képviselőit részvételi és hozzászólási joggal meghívják az uniós döntéshozatali mechanizmusba, az intézmények üléseire és testületeibe. Ennek révén Magyarország "beleláthat" az unióba, és nem utólag értesül a történésekről. A taggá válást követően számos területen változás következik be, ezekről olvashat az alábbiakban.

A magyar állampolgárokat a csatlakozás után ugyanaz a sürgősségi ellátás illeti meg bármely uniós tagállamban, mint az adott ország polgárait, az egészségügyi szolgáltatásokat pedig más tagállamban is igénybe lehet majd venni.

Sürgősségi ellátás

Annak a sürgősségi ellátását, aki turistaként látogat Magyarországról egy uniós államba, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár finanszírozza. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a sürgősségi ellátás mindenhol ingyenessé válna a magyarok számára, ugyanis vannak olyan tagországok, ahol ezért az ellátási formáért is fizetni kell. Ezeken a helyeken a magyarokat is ugyanolyan költség terheli, mint az adott ország lakóit.

Egészségügyi szolgáltatások

Az egészségügyi szolgáltatások szabad áramlása előtt nincs korlát, azaz mindenki olyan szolgáltatást és ott vesz igénybe a csatlakozás után, amilyet és ahol szeretne. Ugyanakkor az államok ezek költségeit csak meghatározott feltételek mellett vállalják, a feltételeket pedig joguk van szabadon megállapítani.

A tagállamok nem támaszthatnak eltérő feltételeket egy másik országból érkezett beteg számára, mint saját polgáraiknak. Így egy olyan uniós beteg, aki biztosítója hozzájárulásával érkezik Magyarországra gyógykezelés céljából, az ellátásért nem fizet, számláját az adott biztosító egyenlíti ki. A felhatalmazás nélkül érkezett betegeknek viszont saját maguknak kell a kezelést finanszírozniuk.

A magyar biztosítottak esetében a külföldi gyógykezelés költségeihez az OEP akkor járul hozzá, ha a beteg a külföldi kezelés indokoltságáról előzetesen orvosi szakvéleményt szerzett be, amelyet a kezelés jellege szerinti országos intézet adhat. Azok a kórházak, vagy ellátók tehát, akik más ország betegeit gyógyítják, az uniós polgárok után is ugyanakkora finanszírozásra jogosultak, mint a magyar betegek esetében. Az OEP az ellátás díját attól a külföldi biztosítótól kapja meg, amelynek a betegét a magyar orvos ellátta.

Gyógyszerek forgalmazása

A gyógyszerkínálat várhatóan bővülni fog Magyarországon a csatlakozás után. A gyógyszerek forgalmazásának feltétele változatlanul a magyarországi törzskönyvezés lesz.

A Magyarországon felírt gyógyszert a csatlakozás után akár más országban is ki lehet majd váltani, mert a hazai forgalmazású gyógyszerek döntő része - ha más néven is - a tagállamok többségében is forgalomban van.

A csatlakozást követően is lesznek olyan készítmények, amelyhez Magyarországon nem lehet majd hozzájutni. Az unió ugyan az egységes törzskönyvezés gyakorlatát követi, de ez nem jelenti az automatikus forgalmazást. Az integrációt követően viszont várhatóan felgyorsul a gyógyszerek magyarországi törzskönyvezése, így a korszerű, új készítményekhez hamarabb hozzá lehet majd jutni.

A gyógyszerválaszték várhatóan bővülni fog az unióba való belépéssel. A legelterjedtebb és legáltalánosabban alkalmazott gyógyszereket központilag vizsgálják és törzskönyvezik, ezt követően minden tagállam beemeli azokat saját gyógyszerkincsébe. Ugyanakkor a megfelelő minőségű speciális magyar gyógyszerek sem tűnnek majd el a patikákból.

A gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítmények is elérhetők lesznek az integrációt követően. Elnevezésük azonban megváltozik: tradicionális, természetes alapú gyógyszerként kerülnek forgalomba azzal a feltétellel, hogy a természetes alapanyagot legalább 15 éve ismerik és használják Európában.

Gyógyszerárak

A nemzeti ár- és ártámogatási meghatározás lehetősége az EU-csatlakozás után is megmarad. Az unió országaiban a gyógyszereket eltérő áfa terheli, néhány tagállamban - így Franciaországban vagy Spanyolországban - olcsóbb árakat alkalmaznak a gyógyszerek esetében, mint a többi uniós országban.

A gyógyszerek árához nyújtott támogatások rendszere és mértéke országonként eltérő. Ebből az következik, hogy a Magyarországon felírt gyógyszer csak idehaza váltható ki támogatással, így a gyógyszer árára vonatkozóan az egyes országok között jelentős különbségek lehetnek.

A gyógyszerek forgalmiadó-köteles termékek lesznek Magyarországon is. A szaktárca ígérete szerint azonban nem a magyarországi áfakulcsot, hanem valószínűleg csupán 3-5 százalékot építenek be árukba, amelynek nagy részét a társadalombiztosító állja majd.

Dohányzás

Az EU kiemelten fontosnak tartja a dohányzás visszaszorítását. A közösségi szabályozás elsősorban a dohánytermékek adóztatására, forgalmazására és reklámozására vonatkozik, a passzív dohányzás ellen viszont az egész unióban jogszabályok védik a nemdohányzókat. A normákkal a magyar szabályok már szinkronban vannak, sőt, például a dohánytermékek reklámozására vonatkozó magyar szabályok az uniós országokénál is szigorúbbak.

A közösség a dohánytermékek forgalmazása tekintetében is szigorú szabályozást alkalmaz, elsősorban a csomagoláson lévő fogyasztói információt. A dobozok 30-40 százalékát az előre meghatározott figyelmeztető feliratok foglalják el, ennek átvétele is folyamatban van Magyarországon.

A dohánytermékek adótartalmát közösségi szinten szabályozzák az unióban. Magyarország 2009-ig szóló átmeneti mentességet kapott az azonnali adóemelés alól, az elkövetkezendő időszakban azonban minden évben jelentős fogyasztói áremeléssel kell számolni.