Nyugdíjak folyósítása
A magyar nyugdíjrendszer és a nyugdíjak összege az európai uniós csatlakozás után nem változik. A magyar nyugdíjasoknak azonban lehetőségük lesz arra, hogy - ha ehhez megfelelő jövedelemmel rendelkeznek - átköltözzenek egy másik tagállamba, ilyenkor majd a járulékukat is az új lakóhelyükre kapják majd. Ez azonban nem jelenti az időskorúak korlátlan letelepedésének lehetőségét: amennyiben egy nyugdíjas három hónapnál hosszabb ideig kíván más tagállamban tartózkodni, igazolnia kell, hogy rendelkezik olyan összegű ellátással, vagy egyéb jövedelemmel, amely biztosítja, hogy nem szorul az új lakóhelyéül választott tagállam szociális ellátására.
Aki Magyarországon szerzett nyugdíj-jogosultságot, mégis máshol éli le idős éveit, addig forintban megállapított járadékot kap, amíg hazánk nem csatlakozik az euró-zónához.
Nyugdíjasok egészségügyi ellátása
Egészségügyi ellátásra minden nyugdíjas a lakóhelyén jogosult, függetlenül attól, hogy biztosítási időt korábban hol szerzett. Az időseknek - ugyanúgy mint más uniós polgároknak - külföldi tartózkodásuk alatt csak sürgősségi ellátás jár térítésmentesen.
Egy másik tagállamba települt magyar nyugdíjas egészségügyi ellátásának költségeit az Országos Egészségbiztosítási Pénztár fizeti külön előzetes engedély alapján. Ilyenkor a fogadó ország ellátási formáinak teljes köre igénybe vehető, nem csak a sürgősségi ellátás. A külföldre települt nyugdíjasnak is lehetősége van azonban arra, hogy az azonnal szükséges ellátásokat egy másik tagállamban vegye igénybe.
A Magyarországra települő időskorúak számára az OEP taj-számot ad, amennyiben a nyugdíjas bemutatja biztosító intézetének a hazai ellátások költségének viselésére vonatkozó kötelezettségvállalását. Ezeket a betegeket a magyar nyugdíjasokkal azonos módon kell az orvosoknak ellátniuk.
Nyugdíjasok munkavállalása
A magyar nyugdíjasok vállalhatnak munkát más uniós tagállamban, de ennek feltételeit a tagállamok jogszabályai határozzák meg. Ilyenkor nincs kizárva az sem, hogy az újabb szolgálati idővel a másik országban is nyugellátást kap az érintett.
Amennyiben valaki több országban szerez nyugdíj-biztosítási időt, akkor a biztosítási időket összeszámítják a jogosultságok, azaz a minimális biztosítási idő eléréséhez. A nyugdíj összegét azonban minden tagállam az adott országban szerzett tényleges biztosítási idő és járulékfizetés alapján állapítja meg. A nyugdíjminimum megállapítására nincs külön uniós előírás, így változást csak annak jelent a csatlakozás, aki több országból kap nyugdíjat.
Szociális ellátások
Az Európai Unió a szociális ellátások terén nem határoz meg egységes követelményeket, arra a munkavállalóra, aki a közösség egy másik országában dolgozik, általában a munkahelye szerinti tagállam jogszabályai vonatkoznak, vagyis ott kell biztosítást fizetnie és ott válik jogosulttá az ellátásokra is.
Amennyiben egy uniós polgár hosszabb ideig egy másik tagállamban él, a betegséggel, anyasággal, gyermekneveléssel, rokkantsággal, öregséggel, munkanélküliséggel és elhalálozással kapcsolatban, illetve a foglalkoztatási baleset esetén ugyanazok az ellátások járnak neki, mint a fogadó ország állampolgárainak. Ez a szabály nem vonatkozik azokra, akiket munkáltatójuk küld egy másik országba dolgozni. A magyar kiküldöttek így Magyarországon maradnak biztosítottak, mintha továbbra is itt dolgoznának, azonban a munkavégzés helyén is igénybe vehetik az egészségügyi ellátásokat.
Amikor egy külföldön munkát vállaló a családtagjait is magával viszi, akkor az egészségügyi és a családtámogatási ellátások az eltartott rokonoknak is járnak.