EU: egy évnyi átmeneti időszak után válunk taggá

Magyarország uniós csatlakozási folyamatában április 16-tól a 2004. május 1-jei taggá válásig egy úgynevezett interim (ideiglenes, átmeneti) időszak lesz, amelynek során az ország aktív megfigyelői státust kap az Európai Unió különböző intézményeiben. Ebben az időszakban Magyarország képviselőit részvételi és hozzászólási joggal meghívják az uniós döntéshozatali mechanizmusba, az intézmények üléseire és testületeibe. Ennek révén Magyarország "beleláthat" az unióba, és nem utólag értesül a történésekről. A taggá válást követően számos területen változás következik be, ezekről olvashat az alábbiakban.

Általános véleménye az oktatással foglalkozó közéleti szereplőknek és szakmai szervezeteknek, hogy a tudás a legfontosabb biztosítéka annak, hogy Magyarország helyt tudjon állni az uniós versenyben. Az oktatási tárca szerint a legfontosabb feladat a magyarok idegennyelv-tudásának és számítógépes ismereteinek fejlesztése.

Az uniós csatlakozással jelentősen bővülnek a magyar hallgatók külföldi felsőfokú tanulmányi lehetőségei, hiszen minden, érettségi bizonyítvánnyal rendelkező magyar állampolgár jelentkezhet felvételi vizsgára a tagállamok felsőoktatási intézményeibe.

Nyelvtudás, nyelvvizsgák

A jelentkezőnek ugyanolyan felvételi vizsgát kell tennie, mint a befogadó állam polgárainak, ám az esetek többségében a sikeres felvételi vizsga előfeltétele az adott ország nyelvének ismerete. Az egyes intézmények saját hatáskörükben döntik el, hogy egy nyelvvizsgát elfogadnak-e vagy sem, esetleg maguk győződnek meg az érintett nyelvtudásáról.

Az Európai Unióban ugyan nincs olyan nyelvvizsga, amelyet a közösség elismer, de van ajánlás a nyelvvizsgáztatás rendszerére. A hat szintű vizsgarendszer kidolgozása jelenleg is zajlik Magyarországon a Nyelvvizsgát Akkreditáló Testület közreműködésével. A nyelvvizsga központoknak a közeljövőben át kell dolgozniuk nyelvvizsga rendszereiket, hogy megfeleljenek az ajánlásoknak, az átalakítás költsége központonként és vizsga rendszerenként 500 ezer és egymillió forint között lehet.

Mivel a magyar lakosság idegennyelv-tudása jelentősen elmarad az EU-tagállamok átlagától, az oktatási tárca átfogó nyelvoktatás-politikai stratégiát dolgozott ki Világ-Nyelv címmel, amelyre az idén 500 millió forintot szánnak.

Tandíj, diákhitel

A felsőoktatásban való részvételért a jelenlegi és a leendő tagállamok többségében fizetni kell. Kivétel ez alól Dánia, Luxemburg, Görögország, Csehország, Lengyelország és Málta. Nincs tandíj, azonban tagsági díjat kell fizetni valamely hallgatói szervezetnek Finnországban, Cipruson, Svédországban és Németországban.

Az Európai Unió tagállamai közül hét országban működik valamilyen típusú diákhitel; a magyar hallgatók majd a fogadó ország döntésének függvényében kaphatnak hitelt a csatlakozás után. Jelenleg Franciaországban, Németországban, Finnországban, Svédországban, Nagy-Britanniában, Hollandiában és Dániában kérhetnek speciális hallgatói hitelt a diákok.

Az a magyar diák nem számíthat diákhitelre Magyarországról, aki külföldi egyetemen, főiskolán tanul, mert a folyósítás egyik feltétele, hogy a hallgatónak hazai intézménybe kell beiratkoznia, ez alól kivételt csak az Erasmus-ösztöndíjasok jelentek.

Az Európai Unióban a diákhiteleknek két típusa jellemző, a fix futamidős kölcsön, amelynél 10-20 év a visszafizetés időtartama, 1-2 év türelmi idő mellett, illetve - Svédországban és Nagy-Britanniában - a magyarországihoz hasonló jövedelemarányos konstrukció.

Képzettségek elismerése

A csatlakozása után az eddiginél számottevően egyszerűbbé válik majd a magyar felsőfokú végzettségek európai elismertetése is. Az általános orvos, a fogorvos, a gyógyszerész, az állatorvos és az építész szakképzettség elismerése automatikus lesz, ugyanakkor az uniós tagországok többségében a foglalkozás gyakorlását különböző feltételekhez is kötik még, például erkölcsi bizonyítványhoz vagy feddhetetlenségi igazoláshoz. A többi szakképzettség esetében is könnyített lesz az eljárás, de ilyenkor kiegészítő feltételként szakmai gyakorlat igazolását, alkalmazkodási időszak teljesítését vagy alkalmassági/különbözeti vizsga letételét kérhetik.

Ha valaki munkát kíván vállalni, akkor szakképzettsége elismerésére lesz szüksége, amelyet - főszabályként - hatóság vagy szakmai szervezet végez.

Külföldi diákok Magyarországon

A magyar főiskolák, egyetemek felkészültek a külföldi hallgatók fogadására, sem létszám, sem finanszírozás tekintetében nem okoz problémát a felsőoktatási piac megnyitása. Magyarországon már számos szakterületen folyik idegen nyelvű - angol, német és francia - oktatás alapképzésben és posztgraduális szinten egyaránt.

Magyarországon az Európai Unió jelenlegi államaiból 1279 diák (az összes külföldi hallgató 11,3 százaléka) tanult felsőoktatási intézményben 2000-2001-ben, több mint 80 százalékuk Németországból és Görögországból érkezett. Gazdag a kínálat az angol nyelvű felsőoktatás tekintetében, 2002-ben 14 felsőoktatási intézményben zajlott ilyen jellegű oktatás.

A magyar egyetemeken, főiskolákon tanuló külföldi diákok a jelenlegi szabályozás értelmében nem kaphatnak hitelt, annak egyik feltétele ugyanis a magyar állampolgárság, vagy az, hogy a hallgató menekültstátuszú legyen.

Európai Uniós szakemberek képzése

Jelenleg 14 magyar felsőoktatási intézmény kínál az európai ügyek témakörében átfogó képzést, a diákoknak mind graduális, mind posztgraduális szinten van lehetőségük európai uniós tanulmányok folytatására. A csatlakozás után az Európa-tanulmányi Központok szerepe várhatóan tovább erősödik majd.

Az 1997-ben, a PHARE-program támogatásával létrehozott Európa-tanulmányi Központok (ETK) alapképzési programjaiban mintegy 30 ezer hallgató vett részt 2001-ig. Az ETK elsődleges célja, hogy Magyarország csatlakozásáig rendelkezésre álljon a kellő számú, jól felkészült szakember, akik mind a hazai és az uniós közigazgatásban, mind a magánszektorban sikeresen végrehajthatják az integrációval kapcsolatos feladatokat, és képesek lesznek hatékonyan felhasználni az EU-tagság által nyújtott kedvezményeket és támogatásokat.

Az EU-integrációra történő felkészüléssel kapcsolatos humánerőforrás-fejlesztési feladatokat a Tempus Közalapítvány keretében működő Európa-tanulmányok Információs és Képzési Központ (ETIKK) fogja össze.

Középfokú oktatás

Magyarország csatlakozása után bármely uniós tagállamban folytathatnak középiskolai tanulmányokat a hazai diákok, és az EU-ban elfogadják a magyar általános iskolai és érettségi bizonyítványt is. Az oktatási tárca tapasztalatai szerint a magyar tanulók tárgyi (lexikális) ismeretei elérik, esetenként meghaladják az uniós átlagot.

Ami azonban a munkaerőpiacon való érvényesüléshez szükséges készségeket és képességeket illeti, kezdve az értő olvasás képességétől a kommunikációs készségeken át az idegennyelv-tudásig és a számítástechnikai ismeretekig, a magyar tanulók felkészültsége többnyire elmarad az uniós átlagtól.

A magyar szakképző intézményekben a gyakorlat az uniós csatlakozás után is kötelező marad.

A tankönyv-finanszírozásról az Európai Unió tagországaiban eltérő képet mutat, a kérdés az egyes országok hatáskörébe tartozik. Bizonyos országokban a tankönyveket a tanulók térítésmentesen kapják, míg több tagállamban a tankönyvekért csak úgynevezett térítési díjat fizetnek. A tagállamok többségében azonban bizonyos támogatások mellett a tanulók, illetve szüleik vásárolják meg a tankönyveket teljes áron.