Putyin uralja az orosz választási kampányt

December 7-én megválasztják az orosz parlament alsóházának, az Állami Dumának a tagjait. A mandátumokért hat nagy és számos kisebb párt küzd meg egymással. A Dumába bejutásra leginkább az Egységes Oroszországnak, az Orosz Föderáció Kommunista Pártjának és a Liberális Demokrata Pártnak van esélye. A közvélemény-kutatások az Egységes Oroszország győzelmét jósolják.

Az egykori Szovjetunió vezető országa és 145 milliós népességével legnépesebb utódállama 17 075 400 négyzetkilométer kiterjedésű. Lakosságának 82 százaléka orosz, 4 százaléka tatár, 3 százaléka ukrán, míg a további 11 százalékot száznál is több kisebb népcsoport és nemzetiség alkotja. A vallásos lakosság mintegy 80 százaléka a keresztény egyházak híve (ebből 55 százalék az orosz ortodox irányzatot követi), az iszlám hívők 18 százalékot tesznek ki. Az ország fővárosa a nyolcmillió lakosú Moszkva, államnyelve az orosz, hivatalos pénzneme a rubel.

Az orosz államiság alapjait a keleti szláv törzsek összefogása teremtette meg a VII-IX. század folyamán. A novgorodi dinasztiaalapító varég zsoldosvezér, Rurik egyik utóda, Oleg 882-ben elfoglalta Kijevet is, és körülötte jött létre az úgynevezett Kijevi Rusz államalakulat (innen származik az ország későbbi elnevezése). A kereszténységet Vlagyimir nagyfejedelem vette fel 988-ban. A XII. század közepétől a feudális széttagoltság és a külső hódítások időszaka - tatárjárás - következett. Kijevvel szemben az északibb Moszkva került központi helyzetbe, és a XV. századtól innen indult ki az új központi hatalom megteremtése. III. Iván beházasodott a bizánci császári családba, használni kezdte a cári címet, és a "harmadik Róma" uralkodójaként minden ortodox védelmezőjének tekintette magát. 1598-ban kihalt a Rurik-dinasztia, majd 1613-tól bő 300 évre a Romanovok következtek: politikai cselszövéssel, háborúkkal, hódításokkal és szerződésekkel ők építették ki azt a hatalmas birodalmat, amely világpolitikai tényező lett.

1917-ben véget ért a cárok uralma, ám az Oroszország vezette birodalom nemcsak fennmaradt, de gyarapodott is. Egyben a szocializmus-kommunizmus ideológiája jegyében újabb, nagy áldozatokat követelő kísérlet következett a történelmi elmaradottság felszámolására. A végkifejlet ismeretes: az 1922. december 27-én létrehozott Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, a Szovjetunió 1991 decemberére látványosan szétesett.

Oroszország 1991. december 25-én Oroszországi Szovjet Szövetségi Szocialista Köztársaságról Orosz(országi) Föderációra változtatta hivatalos elnevezését. Moszkva vezetésével jött létre és formálódik napjainkban is a 13 szovjet utódállamot tömörítő Független Államok Közössége, ezen belül az orosz-fehérorosz-kazah-kirgiz-tádzsik integráció, valamint az orosz-fehérorosz unió, amelyekben Moszkva a hajtómotorja a különböző területeket felölelő, sokak szerint a korábbi birodalmi szellemet idéző összefogásnak.