Putyin uralja az orosz választási kampányt

December 7-én megválasztják az orosz parlament alsóházának, az Állami Dumának a tagjait. A mandátumokért hat nagy és számos kisebb párt küzd meg egymással. A Dumába bejutásra leginkább az Egységes Oroszországnak, az Orosz Föderáció Kommunista Pártjának és a Liberális Demokrata Pártnak van esélye. A közvélemény-kutatások az Egységes Oroszország győzelmét jósolják.

Oroszország szövetségi köztársaság, melynek 89 tagja van: 21 autonóm nemzeti köztársaság, 1 autonóm terület, 49 közigazgatási terület, 6 közigazgatási körzet, 10 autonóm kerület, továbbá 2 különleges közigazgatási státusú metropolisz (Moszkva és Szentpétervár). Az 1993 decemberében elfogadott alkotmány szavatolja a többpártrendszert és az ideológiai pluralizmust. Az államfőt négy évre választják közvetlen, általános szavazással, ugyanaz a személy csak két egymást követő ciklusra választható. Az alaptörvény széles hatáskört biztosít az elnöknek: ő a hadsereg főparancsnoka, joga van a rendeleti úton történő kormányzásra, egyszemélyi döntésre a rendkívüli helyzetekben, a miniszterelnök kijelölésére, a parlament feloszlatására. Oroszországban először 1991 nyarán tartottak elnökválasztást, majd 1996 júliusában: mindkét alkalommal Borisz Jelcin győzött a szavazatok 57,3, illetve 53,8 százalékával. A harmadik államfőválasztáson, 2000. március 26-án az 1999 decemberében visszavonult Jelcin kiszemeltje, Vlagyimir Putyin diadalmaskodott 52,94 százalékkal.

A kétkamarás parlamentben, a Szövetségi Gyűlésben a 178 tagú Föderációs Tanács tölti be a felsőház, a 450 tagú Állami Duma pedig az alsóház funkcióját. A felsőházba a Föderáció 89 egysége 2-2 képviselőt küldhet. Az elnökválasztásnak megfelelően az alsóházi választásokat is négyévente tartják. 1991 óta háromszor választottak Oroszországban parlamentet: 1993-ban, 1995-ben és 1999-ben, mindegyik alkalommal decemberben. A legutóbbi megmérettetésen a listák alapján hat párt érte el az ötszázalékos küszöböt, az egyéni választókörzetekben elért eredmények nyomán pedig további nyolc szervezet, valamint 106 független jelölt szerzett mandátumot. (A kommunisták 67, az Egység (Jegyinsztvo) 64, a Haza-Egész Oroszország 37, a Jobboldali Erők Szövetsége 24, Zsirinovszkij párthívei 17, a Jabloko 16 helyet kapott.) Hosszas alkudozások után a legerősebb parlamenti frakcióval rendelkező kommunista párt adhatta a házelnököt Gennagyij Szeleznyov személyében, míg a kormányt a Kreml-párti erők alakíthatták meg Vlagyimir Putyin vezetésével. Putyin 2000. május 7-i államfői beiktatását követően Mihail Kaszjanov addigi miniszterelnök-helyettes lett a kormányfő.