Segélyfolyosót nyit a darfuri válságövezet menekültjeinek élelmezésére Líbia. A Világélelmezési Program (WFP) bejelentette, hogy az új, 3000 kilométer hosszú úton sokkal gyorsabban tudnak majd élelmiszert szállítani a polgárháborús helyzet és az etnikai tisztogatások miatt földönfutóvá lett több mint 1,2 millió menekültnek.
"Végtelenül hálásak vagyunk a líbiai kormánynak, amiért válaszolt kérésünkre, hogy segítsen a ma ismert legnagyobb humanitárius krízis megoldásában" - jelentette ki John Powell, a WFP vezetője Tripoliban, miután aláírták az egyezményt. Powell reményének adott hangot, hogy a jövőben a líbiai úton Közép-Afrika más válságövezeteibe is el tudják juttatni segélyszállítmányaikat.
"Líbai kezdeményezésének célja az, hogy segítsük az afrikaiakat, és békét és biztonságot teremtsünk Afrikában" - indokolta a líbiai döntést Mohamed Szabala, az ország külügyminiszter-helyettese.
Az első segélyszállítmány - 450 tonna svájci gabona - várhatóan augusztus elején indul útnak a Szaharán át Nyugat-Szudán és Csád felé. A szaharai úton sokkal gyorsabban érik majd el az 1,2 millió darfuri menekültet, és azt a 100 000 embert, akik Csádba menekültek át az arab milicisták kegyetlenkedései elől.
A WFP eddig csak Port Szudánból, és Kamerunon keresztül tudta elérni a menekülteket segélyszállítmányaival. Líbiának köszönhetően azonban várhatóan jelentősen lerövidül majd a szállítási idő. Az eddig használt utakat gyakran mosták el kiáradt folyók, ezért a szállítás meglehetősen körülményes volt, a WFP szerint az esős évszak közeledtével a helyzet csak rosszabbodik ezeken az útvonalakon. A Szaharán keresztül azonban garantálni tudják a folyamatos szállítást. Ráadásul Líbia a légterét is rendelkezésre bocsátotta, ezért légi úton is tudnak segélyt juttatni a menekülteknek.
A WFP ugyanakkor közleményben fordult a világ kormányzataihoz, hogy felajánlásaikkal segítsék a darfuri éhezők élelmezését. A szervezet szerint még 130 millió dollárra van szükség ahhoz, hogy folyamatos élelmiszer utánpótlást tudjanak biztosítani a menekülteknek.
Szudánban 2003 februárjában kezdődött a válság, amikor két ellenzéki mozgalom, az Igazság és Egyenlőség Mozgalom, és a Szudáni felszabadító Hadsereg fegyveres felkelésbe kezdett, a Drafurban élő arabok elnyomó politikája ellen - írja a CNN. Válaszul a kormány támogatását élvező arab dzsandzsavíd milicisták elkezdték módszeresen felszámolni az ellenzékiek falvait a térségben. A dzsandzsavídek tevékenysége szabályos etnikai tisztogatássá fajult. Gyakran a hadsereg támogatásával rohanták le a földművelő feketék falvait.
A dzsandzsavíd milicisták elől menekülve több mint 1,2 millió ember hagyta el lakóhelyét. Több mint százezer ember a szomszédos Csádba menekült, a többség azonban Szudáni menekülttáborokban maradt, továbbra is kitéve a dzsandzsavídek zaklatásainak.
Csütörtökön újabb tárgyalások kezdődtek a darfuri ellenzékiek és a kormány és a dzsandzsavíd milícia vezetői között az etióp fővárosban, Addisz Abebában. Az Igazság és Szabadság mozgalmának képviselői azonban megtagadták, hogy tárgyalóasztalhoz üljenek - tudósít a BBC News. A mozgalom küldöttei azt állítják, hogy a dzsandzsavídek tovább folytatják támadásaikat a feketék ellen, ezért amíg a szudáni kormány vissza nem fogja a milicistákat, nem hajlandóak tárgyalni.