"George, eredj és harcolj" - mondta az Úr Bushnak

Isteni sugallatra indított harcot az afganisztáni terroristák és az iraki rezsim ellen George Bush amerikai elnök. Legalábbis ezt állítja Nabil Szaát volt palesztin külügyminiszter, aki előtt 2003-ban tárta fel vallási buzgalmát az amerikai elnök. A palesztin politikus a BBC egy jövő héten induló, az izraeli-palesztin diplomáciáról szóló dokumentumsorozatában beszél erről. Bush további támogatást kért az amerikai közvéleménytől az iraki harcokhoz.

George Bush amerikai elnök isteni küldetést teljesített, amikor megindította az afganisztáni és az iraki hadműveleteket - állítja egy vezető palesztin politikus, akivel a BBC készített interjút, melyet ebben a hónapban sugároznak. Az amerikai elnök a 2003-as a Sarm es-Sejk-i izraeli-palesztin csúcstalálkozón beszélt vallásos buzgalmáról a palesztin küldöttségnek, négy hónappal az iraki hadmozdulatok megkezdése után - írja a Guardian.

Nabil Szaát akkori palesztin külügyminiszter szerint "Bush azt mondta nekünk: Isteni küldetést teljesítek. Az Úr így szólt hozzám: 'George, eredj és harcolj ezekkel a terroristákkal Afganisztánban!'. És így cselekedtem. Aztán az Úr megint így szólt: 'George, eredj és vess véget az iraki zsarnokságnak!' És így cselekedtem."

Sőt - folytatta a volt külügyminiszter - Bush továbbment: Most úgy érzem, az Úr szavai megint elérnek hozzám: 'Eredj és teremts államot a palesztinok számára, és teremts biztonságot az izraeliek számára, és teremts békét a Közel-Keleten' És istenemre, megteszem! - idézte Nabil Szaát az amerikai elnököt.

George Bush 40 éves korában tért meg, a Guardian szerint ő az egyik, vallásosságát leginkább nyíltan vállaló amerikai elnök. A 2003-as találkozót követően a Hárec című izraeli lap ugyan már írt az elnök isteni sugallatairól, ám akkor a palesztin delegáció nem volt hajlandó megerősíteni az értesülést. A BBC-nek azonban sikerült meggyőzni a volt palesztin külügyminisztert, hogy - többek között erről is - nyilatkozzon a televízió háromrészes, az izraeli-palesztin diplomáciáról szóló sorozatában, a hétfőn kezdődő "Illékony békében".

Az elnök vallásos buzgalma ugyanakkor már 2002-ben is a figyelem középpontjába került, amikor - állítólag - együtt imádkozott az őt texasi farmján meglátogató Tony Blair brit kormányfővel. Azon a találkozón hoztak elvi döntést az iraki beavatkozásról. Tony Blair sem megerősíteni, sem cáfolni nem volt hajlandó a közös imáról szóló hírt - írja a Guardian.

Mahmud Abbász palesztin miniszterelnök, aki ugyancsak nyilatkozik a BBC dokumentumsorozatában, azt állítja, hogy Bush azt is mondta nekik Sarm es-Sejkben: "Erkölcsi és vallási kötelességem, hogy államot teremtsek nektek, palesztinoknak. És meg is teszem "

Bush támogatást kért

Bush csütörtökön beszédet mondott a terror elleni harc helyzetéről. Igyekezett meggyőzni az amerikai közvéleményt, hogy továbbra is támogassa az iraki hadműveleteket. Mint közölte, az Egyesült Államok és szövetségesei legalább tíz jelentős USA-ellenes al-kaidás összeesküvést lepleztek le 2001. szeptember 11. óta. "Ennek a biztos haladásnak köszönhető, hogy az ellenség megsérült, de még mindig képes bárhol lecsapni a világban" - közölte.

Bush szerint a szélsőséges muszlimok a keresztes lovagok ezer évvel ezelőtti támadásaitól kezdve az izraeli konfliktusig számos mentséget hoznak fel támadásik indoklásául. Csakhogy "olyan szélsőséges ideológiával állunk szemben, amelynek változatlanok a céljai: egész nemzetek leigázása és az egész világ megfélemlítése" - közölte. Az elnök kijelenttette, hogy hiába vetette meg a lábát Abu Múszab az-Zarkávi és mások vezetésével Irakban az al-Kaida, az Egyesült Államok addig nem hagyja el az országot, amíg meg nem teremtették a biztonságot.

"Egyes megfigyelők szerint Amerika jobban járna, ha leszámolna veszteségeivel és kivonulna. Ez egy veszélyes illúzió, amelyet egy egyszerű kérdéssel meg lehet cáfolni: Vajon nagyobb vagy kisebb biztonságban lenne-e az USA, vagy más nemzetek, ha Zarkávi és bin Laden gyakorolná a hatalmat Irak, az iraki nép és az erőforrások felett?" - kérdezte Bush.