Könnyen megússzák a modern despoták

Vasmarokkal kormányzó, vérengző, korrupt, elnyomó rendszerek vezetőit gyűjtötte össze az [origo] a volt iraki elnök, Szaddám Huszein perének kapcsán. Arra voltunk kíváncsiak, mennyire érte utol a felelősségre vonás a modern kor diktátorait, mit követtek el, hogy viszonyulnak hozzájuk országuk lakói, hogy élnek ma. A jelek szerint több százezer ember kegyetlen lemészárlását is meg lehet úszni, de ha elolvassa összeállításunkat megtudhatja azt is, hogy akad olyan despota, aki kifejezetten szép emlékeket hagyott maga után sokakban.

Désiré Delano Bouterse
(1945, Suriname)

Hol, mikor?
Suriname, 1980-87, majd 1990-91

Ő mondta
"Dés for Pres" - 2005-ös választási szlogenje

Hogy kezdte?
A Suriname 1975-ös függetlensége után katonai kiképző volt, majd tisztté léptették elő és tagja lett a demokratikus kormányt leváltó katonai tanácsnak. A tanács végül elnökévé választotta. Bár a kormányzati tisztségeket civilek töltötték be, az ország parancsuralmi rendszerben működött.

A per
Kábítószer-kereskedelem miatt indítottak ellene eljárást 1999-ben Hollandiában. A vád szerint 1989 és 1997 között - azaz elnöksége után - kokaincsempész hálózatot vezetett, amely 1300 kilogramm kokaint juttatott Suriname-ból Hollandiába. A vádakat mindvégig tagadta és bár távollétében 11 év börtönre ítélték, felelősségre vonással nem kellett szembenéznie, mivel Hollandia és Suriname között érvényben van egy egyezmény, amely tiltja a bírósági ügyek elítéltjeinek kiadását.

Amit szívesen letagadna
A nevével fémjelzett katonai kormányzás idején a sajtót cenzúrázták, a politikai jogokat korlátozták. A feltételezések szerint 1982-ben megöletett 15 ellenzéki politikust, újságírót, bírót és szakszervezeti vezetőt. Bouterse tagadja a vádat, azt állítja, hogy a gyilkosságokat a katonai tanács egy másik - már halott - tagja rendelte el, politikai felelősségét ugyanakkor elismerte az ügyben. A körmére éghet még egy 1986-os tisztogatás is, amiben egy lázadó tábornok feltételezett híveivel végzett a hadsereg.

Aki szívesen letagadná
Philomena Bijlhout, holland politikus biztos átkozza már a napot is, amikor megismerte Bouterse-t. Bijlhoutot a 2002-es választások után ifjúsági és családügyi miniszterré nevezték ki, de posztját alig pár órán át tarthatta csak meg, mivel kiderült, hogy még 1982-ben, 15 suriname-i ellenzéki politikus megölésekor is a Bouterse rendszerét támogató katonai csoport tagja volt.

Amiért szívesen emlékeznek rá
Úgy tűnik, hogy Suriname lakóiban nem hagytak rossz emlékeket Bouterse hatalmi ügyeskedései, mivel a tavalyi választásokon pártja megduplázta addigi képviselőinek számát. Főleg a helyzetükkel elégedetlen fiatalok és szegények szavaztak rá, annak ellenére, hogy Hollandia és az Egyesült Államok jó előre jelezte: megválasztása esetén nem garantálják, hogy kormányuk jó viszonyt ápol majd Suriname-mal.

Mi van vele ma?
Mostanában leginkább fiáért, Dinóért izgul, aki egy éve kapcsoltak le, mert ellopott 11 luxuskocsit, de bűnösnek találták drog- és fegyver-kereskedelem vádjában is.