Falak mögé bújnak a rettegő országok

Kő- és acélfalak, kamerákkal és mozgásérzékelőkkel védett árkok és szögesdrót-kerítések épültek, és épülnek több ezer kilométer hosszúságban világszerte. Alig 18 évvel a berlini fal és a vasfüggöny leomlása után Mexikótól Marokkón, Izraelen, és Irakon át Indiáig szinte mindenki falakat épít, hogy távol tartsa az ellenséget, a feltételezett terroristákat, vagy éppen a szegénységet. Ismerje meg a világ leghosszabb, legfurcsább és legkeményebb falait!

A leghosszabb: Marokkó - Nyugat-Szahara határ

A Marokkó és Nyugat-Szahara határán fekvő, 2700 kilométer hosszú falrendszert a legkevésbé ismertek között tartják számon. A 3 méter magas falakat kőből, földből és homokból építették még az 1980-as években. Több ezer marokkói katona, bunkerek, helyenként szögesdrótkerítések és aknák védik. Ez utóbbiak számát 200 ezer és több millió közöttire teszik. A Nyugat-Szahara határvidéke a világ legsűrűbben elaknásított területe.

Miért?

Marokkó azt állítja, azért építette a falrendszert, hogy visszaszorítsa a Polisario Front nyugat-szaharai függetlenségi mozgalom támadásait azokon a vitatott hovatartozású területeken, amelyeket Marokkó is magának követel.

Az egykori gyarmatról 1975-ben mondott le Madrid. A területért Marokkó és Mauritánia szállt harcba, illetve fegyveres harcot kezdtek a függetlenséget követelő Polisario ellenállói is Nyugat-Szahara fennhatóságáért. Az ENSZ még abban az évben kinyilvánította az önrendelkezés jogát. Mauritánia már 1979-ben kivonult a déli területekről, Marokkó ezt követően újabb országrészeket vont az ellenőrzése alá. A területen 31 éve kellett volna kiírni népszavazást a függetlenségről, ez azonban máig nem történt meg. Marokkót azzal vádolják a nyugat-szaharaiak, hogy marokkóiakat telepít a gyéren lakott, nagyrészt sivatagos területre, hogy többségbe kerüljenek a függetlenséget ellenzők.

Hogyan?

A legutolsó fal Nyugat-Szahara marokkói, és a Polisario ellenőrzése alatti területeit választja el egymástól. A nagyrészt lakatlan sivatagban húzódó erődítményrendszert hat szakaszban építették, az utolsót 1987-ben fejezték be. A falak felépítését követően Marokkó gyakorlatilag megszilárdította az attól északra és nyugatra eső területek ellenőrzését.

Faltörők

Védőárok amíg a szem ellát

A fal építése és Nyugat-Szahara marokkói megszállása - Spanyolország kivételével - viszonylag kevés reakciót váltott ki. Évente egyszer a falrendszer ellen tüntetnek emberjogi csoportok. Algéria azonban támogatja a Polisario régóta tartó sivatagi háborúját a marokkói megszállók ellen. A bírálók szerint Marokkó egyszerűen elkerítette azokat a területeket, amelyekre igényt tart. A nyugat-szaharai függetlenséggel és a Polisarióval szimpatizálók szégyenfalnak hívják.