Falak mögé bújnak a rettegő országok

Kő- és acélfalak, kamerákkal és mozgásérzékelőkkel védett árkok és szögesdrót-kerítések épültek, és épülnek több ezer kilométer hosszúságban világszerte. Alig 18 évvel a berlini fal és a vasfüggöny leomlása után Mexikótól Marokkón, Izraelen, és Irakon át Indiáig szinte mindenki falakat épít, hogy távol tartsa az ellenséget, a feltételezett terroristákat, vagy éppen a szegénységet. Ismerje meg a világ leghosszabb, legfurcsább és legkeményebb falait!

A legtöbbféle: Izrael - Ciszjordánia

A legtöbbféle fallal és kerítéssel Izrael büszkélkedhet. Kerítésrendszer zárja le Libanonnal, Szíriával, Jordániával és Egyiptommal közös határait, az izraeli kormány szerint védelmi okokból. Az 1950-60-as években válaszfal erődítmény osztotta ketté Jeruzsálem, akkor még jordániai és izraeli részét. Emellett Izrael két, általa biztonsági kerítésnek nevezett falat épített az izraeli zsidó és palesztin közösségek szétválasztására a Gázai-övezet, és Ciszjordánia határán. Ez utóbbi váltotta ki a legtöbb vitát.

A ciszjordániai kerítést, amely helyenként 8 méter magas és három méter széles betonfallá magasodik, 60 méteres biztonsági zóna övezi. Általában három, párhuzamos szögesdrótkerítés alkotja, mozgásérzékelővel, járőrúttal és a ciszjordániai oldalon árokkal. Részben az 1949-ben kötött, jordániai-izraeli tűzszünet vonalát követi, de helyenként a 20 métertől, a 20 kilométerig terjedő távolságban a palesztin területeken épült. Összesen több mint 700 kilométer hosszú.

Miért?

Az izraeli kormány már az 1990-es évek elején felvetette a biztonsági kerítés ötletét, de Ariel Saron kormánya volt az, amelyik a 2001-ben kezdődött második palesztin intifáda robbantásos merényletei után megkezdte az építkezést, hogy "távol tartsák a terroristákat". Izrael szerint korábban a közúti ellenőrző pontokat megkerülve, a zöld vonalon át jutottak el tel-avivi és jeruzsálemi célpontjaikhoz a palesztin merénylők.

Hogyan?

Az izraeli statisztikák szerint a kerítés megépítése óta jelentősen csökkent az izraeliek, telepesek és izraeli célpontok ellen elkövetett palesztin merényletek száma. Egyes nyilatkozatok szerint helyenként azóta egyáltalán nem fordult elő merénylet. A Maariv nevű izraeli újságnak az Iszlám Dzsihád egyik magas rangú tagja állítólag elismerte, hogy sokkal nehezebb lett akciókat végrehajtani Izraelben.

Faltörők

Biztonság vagy területi igény

Bár Izrael biztonsághoz való jogát nem vonják kétségbe, a kerítést számos okból bírálták. Jimmy Carter volt amerikai elnök például, "apartheid falnak" nevezte. Az ENSZ jelentése szerint a kerítés jelentősen korlátozta a ciszjordániai palesztinok szabad mozgását, orvosi és egyéb ellátását. Ezt az izraeli Legfelsőbb Bíróság több ítélete is megerősítette, amely helyenként a fal nyomvonalának módosítását írta elő, de a magát a kerítés építését nem ítélte törvényellenesnek.

A másik, gyakran hangoztatott bírálat, hogy a kerítés megépítésével Izrael de facto annektált palesztin területeket. A palesztinok attól tartanak, hogy az így elkerített ciszjordániai zsidó telepek fennhatóságáról Izrael nem lesz hajlandó egyezkedni egy esetleges béketárgyaláson, és így az 1967-es megszállás előtti határok visszaállítására nem lesz esély.