A szavazatok több mint kétharmadának összeszámlálását követően az eredményekből az látszik, hogy Clinton fölényes diadalt aratott ellenfele, Bernie Sanders vermonti szenátor fölött.
Az egykori first lady a szavazatok 79, míg riválisa a voksok 21 százalékát szerezte meg.
Az önálló közigazgatási egységnek számító Washington területén 46 delegátusról döntöttek a választók.
Habár a volt külügyminiszter már a múlt heti előválasztásokon megszerezte az elnökjelöltséghez szükséges számú kongresszusi küldött támogatását, Sanders nem lépett vissza Clinton javára.
A választási eredményt még össze sem számolták, amikor a két demokrata párti politikus tárgyalásokba kezdett.
Másfél órás egyeztetés után Clinton és Sanders is anélkül távozott, hogy válaszolt volna az újságírók kérdéseire.
Az azonban bizonyos, hogy a vermonti szenátor helyi idő szerint kedd este sem jelentette be, hogy támogatná a volt külügyminiszter elnökjelöltségét.
Később Clinton kampánystábja közölte, "pozitív" hangvételű beszélgetést folytattak Sanderssel a Demokrata Pártról és arról a "veszélyes fenyegetésről", amelyet Donald Trump várható republikánus elnökjelölt jelent az Egyesült Államokra.
Sanders a szavazás idején sajtótájékoztatót tartott Washingtonban, és leszögezte,
a Demokrata Pártnak alapos változásokra, megújulásra van szüksége, és ennek érintenie kell a választási rendszert is.
A szenátor a szuperdelegátusok - tehát a nem kötött mandátumú kongresszusi küldöttek - rendszerének eltörlésére szólította fel pártját, arra hivatkozva, hogy így megkönnyíthetik a szavazást az állampolgárok számára.
A vermonti szenátor emlékeztetett arra, hogy az előválasztási folyamatban 1900-2000 kongresszusi küldött támogatását szerezte meg, és szavai szerint "ezek az emberek egy átalakult, megújult Demokrata Pártot akarnak látni, olyan pártot, amelyik képes szembeszállni a gazdagokkal és a hatalmasokkal".
Elemzők szerint a szenátor azt szeretné elérni, hogy az általa hirdetett politikai programból sok elem kerüljön be a Clintonéba.