A hivatalos rendőrségi statisztikák szerint az 1900 gyilkosságból 700-at követtek el rendőrök, a többit nem hivatalos „igazságosztó" csoportok hajtották végre. A helyi rendőrfőnök, Donald Dela Rosa tagadja, hogy a drogügyekben eljáró rendőrök számára tűzparancs lenne életben – ha ez igaz is, el lehet képzelni, milyen hatással van az állományra, hogy Duterte elnök többször beszélt arról: a legegyszerűbb megoldás a drogdílerek – és a használók – megölése.
A rendőrfőnök nem tagadja, hogy „mint minden ember”, a rendőrök is követnek el hibákat,
de Duterte 91 százalékos támogatottsága azt jelzi, ez nem zavarja különösebben a tömegeket.
Az egyik áldozat név nélkül nyilatkozó húga azt mondta a CNN-nek, hogy augusztus közepén, egy éjszaka rontottak be a bátyjával közösen használt otthonukba a rendőrök – a férfit ugyanis drogfogyasztással gyanúsították. A nő elmondása szerint a bátyját előbb megbilincselték, majd fejbe lőtték. A rendőri jelentésben ezzel szemben az áll: a férfit az után lőtték le, hogy tüzet nyitott a rendőrökre.
A nő elismeri, hogy bátyjának akadtak problémái a kábítószerrel, de már rég nem volt függő. Szerinte az elnök retorikája
olyan légkört teremtett, amiben a rendőrök sérthetetlennek érzik magukat:
„Félek, amikor az elnök drogosok meggyilkolásáról beszél. Mert a végén egyáltalán nem lesz igazság.”
„Én is a drogok ellen vagyok, de nem úgy, ahogy ezt most csinálják” – mondta a CNN-nek egy a manilai éjszakában dolgozó bűnügyi fotós. A férfi hozzátette,
csak az elmúlt két hónapban több halálesetnek volt tanúja, mint korábban 10 éves karrierje során bármikor.
A fotós azt mondta, ezek a gyilkosságok még az amúgy több áldozattal járó természeti katasztrófáknál is nagyobb megterhelést jelentenek, mert az áldozatok családjának traumáját is végig kell néznie. A férfi szerint „az igazán ijesztő, hogy minden egyes nappal több gyilkosság történik” – és kérdés, hogy „bírják-e ezt hat évig” – az országban ugyanis ennyi ideig tart egy elnöki ciklus.
Az ország egyik leghíresebb, emberi jogokkal foglalkozó ügyvédje szerint a helyzet rosszabb, mint a 70-es, 80-as évek diktatúrája idején volt.
A feltételezés megfordult: neked kell előlépned, és bizonyítanod, hogy nem vagy bűnös. Bármi megtörténhet”
– mondta a jogász.
A férfi arról is beszélt, hogy a kormány bevezette a droghasználók „önkéntes” regisztrációját – a jelentkezőket elméletben rehabilitációra küldik. Ám a jogvédő szerint ezek egyszerűen jogszerűtlen letartóztatások: az embereknek saját bűnösségükről kell nyilatkozniuk, ami megsérti az alapvető jogaikat – de ezt a szegények és az alacsony képzettségűek közül sokan nem is tudják.
A rossz közbiztonságot és a korrupt hatóságokat megelégelő emberek körében Duterte népszerűsége a kegyetlen módszerek ellenére nem csökken. Ezért keményen támadhatja az őt kritizálókat – így járt az egyik legnépszerűbb ellenzéki politikus, Leila de Lima is, akit „erkölcstelen nő”-nek nevezett, és azt állította róla, hogy a sofőrjével (aki az elnök szerint a szeretője is) közösen járnak pénzt szedni a drogdílerektől.
Az ENSZ részéről érkező kritikák miatt pedig azt is felvetette egy múlt heti beszédében, hogy a Fülöp-szigetek akár ki is léphet a nemzetközi szervezetből, amely csak az ország sértegetésére képes.