A lépést a palesztinok az államisághoz fűzött reményeikre mért újabb csapásként értékelték.
Jóváhagyása azonban vélhetően csak jelképes jelentőséggel bír,
mivel a jogszabály ellentmond az izraeli legfelsőbb bíróság tulajdonjogi kérdésekben hozott eddigi döntéseinek. Izrael főügyésze kijelentette, hogy alkotmányellenes döntésről van szó.
Bár a 120 tagú kneszetben 60 szavazattal 52 ellenében elfogadott törvény mögött kiállt a Benjámin Netanjahu vezette jobboldali koalíció, a kérdés feszültségeket teremtett a kormányban.
Politikai források szerint Netanjahu négyszemközt ellenezte a törvényt,
mivel attól tartott, az alapot szolgáltat arra, hogy a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság eljárást indítson az ország ellen.
A zsidó telepeseket támogató koalíciós partner, a Bájt Hajehudi (Zsidó Otthon) viszont, amely azon igyekszik, hogy szavazókat szívjon el a Netanjahu vezette Likud hagyományos bázisából, nagy erővel támogatta a törvény elfogadását, miután az izraeli hatóságok a múlt héten 330 telepest lakoltattak ki az Amóna nevű, törvénytelenül létrehozott ciszjordániai zsidó faluból.
Miután Netanjahu ellen rendőrségi vizsgálat indult hivatallal való visszaélés gyanújával, és pártjának népszerűsége tovább zuhant,
a kormányfő attól tartott, hogy a törvény ellenzése a Bájt Hajehudi karjaiba terelné támogatóikat.
Hanan Asravi, a fő palesztin pártokat tömörítő Palesztin Felszabadítási Szervezet egyik vezetője nyilatkozatában úgy értékelte, hogy az elfogadott törvény zöld utat ad "a földrablások megkezdéséhez",
szándékosan szétzúzva a kétállami megoldás és ezzel a béke és stabilitás megteremtésének alapjait".
Nikolai Mladenov, az ENSZ közel-keleti koordinátora kijelentette, hogy a törvény messzemenő jogi következményeket fog maga után vonni.