A migránsválság miatt szabadult el a terror Európában

Nizza, 2016. július 15. Sebesültet visznek kórházba a franciaországi Nizzában történt terrorcselekmény helyszínén, ahol egy teherautó belehajtott a nemzeti ünnep alkalmából rendezett tűzijáték idején a tömegbe 2016. július 14-én este. Több mint 70 ember életét vesztette, sokan megsebesültek a gázolásban és az azt követő lövöldözésben. Az embertömegbe gázoló teherautó sofőrjét lelőtték. (MTI/EPA/Olivier Anrigo)

Több mint tízszer annyian haltak meg terrorcselekmény következtében 2015-ben Európában, mint az azt megelőző három évben összesen (vagyis arányaiban azonnal harmincszorosára nőtt az áldozatok száma). A migránsválság kitörésének évében 150 embert öltek meg terroristák, majd 2017 óta ismét csökken a terrorcselekmények és az áldozatok száma - írja a V4NA nemzetközi hírügynökség, A V4NA által megkérdezett szakértő szerint a csökkenés a titkosszolgálatok hatékonyabb munkájának köszönhető.

2012 és 2014 között összesen 13 ember halt meg iszlamista terrorcselekményekben Európában, míg ez 2015-ben, egyetlen év alatt több mint 150-re nőtt. Az első nagy menekülthullám évében tehát több mint tízszer annyian haltak meg egyetlen esztendő leforgása alatt, mint az azt megelőző három évben összesen. Tavaly tizenhárom ember, 2015-2018 között összesen 358 civil esett iszlamista terrorcselekmény áldozatául – derül ki a Maryland-i Egyetemen készült Globális Terrorizmus Adatbázisból, amely az 1970-2019 között világszerte elkövetett közel 180 ezer (!) terrorcselekményről tartalmaz adatokat.

Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy ezek az adatok tájékoztató jellegűek, mivel az egyes életellenes vagy erőszakos cselekményeket a megindított büntetőeljárásokban az eljáró nyomozóhatóságok – a pontos indíték megismerése után – gyakorta minősítik át terrorcselekménnyé, vagy fordítva: terrorizmus miatt indult eljárásban is kiderülhet, hogy a motiváció mégsem köthető fenyegetéshez, elrettentéshez.

Ugyanakkor azt biztosan tudni, hogy

a legnagyobb port felkavaró európai esetek iszlamista szervezetek félelemkeltő akciói voltak.

Ilyen a legtöbb életet követelő terrortámadás a párizsi merényletsorozat 2015. november 13-án, amelyben három helyszínen 130 ártatlan embert öltek meg. Szintén Franciaországban történt a második legsúlyosabb merénylet, 2016. július 14-én egy szintén iszlamista terrorista az utcán ünneplő tömegbe hajtott teherautójával, és megölt 86 embert, valamint 458-at megsebesített.

Harmincketten haltak meg abban a belgiumi robbantás-sorozatban, amit az Iszlám Állam vállalt magára. 2016. március 22-én a brüsszeli repülőtéren, Zaventemben és a Maalbeek metróállomáson több pokolgép robbant, a halálos áldozatok mellett 340 ember megsérült.

Az OECD országok között a leginkább terrorfenyegetett államok Izrael, Franciaország és az Egyesült Királyság a visionofhumanity.org 1970 és 2016 között mért adatai szerint.

„A menekülthullám kezdete előtt is próbáltak arab és észak-afrikai terroristák bejutni az EU-ba, csakhogy nem kaptak vízumot, és nem volt elég készpénzük, amit akkoriban megköveteltek az uniós tagországokban. Németországban már a repülőgépen ellenőrizték őket, és ha nem volt schengeni vízumuk, le sem szállhattak a gépről"

– mondta a V4NA-nak Georg Spöttle biztonságpolitikai szakértő. A szakember szerint a 2015-ös párizsi, vagy a 2016-os brüsszeli merényletek elkövetői eleve a terrorizmus szándékával érkeztek az unióba. „Többségük a háború sújtotta Szíriából érkezett, ám előtte az Iszlám Állam kiképezte őket bombák készítésére Szíriában vagy Irakban. A párizsi robbantásokhoz logisztikai hátteret biztosító Szalah Abdeszlamról ez egyértelműen kiderült" – emlékeztetett a szakértő. Georg Spöttle szerint az, hogy 2016-ról 2017-re nagyjából felére csökkent az EU területén elkövetett merényletek száma, elsősorban a titkosszolgálatok hatékonyabb munkájának köszönhető. „Németországban idén eddig 11 embert vettek őrizetbe, akik gázolásos merényletre készültek gépjárművel. Telefonokat hallgattak le, e-maileket ellenőriztek a hatóságok, ennek köszönhetően több mint kétezer ember ellen indult eljárás."

A V4NA térképén nyomon követhető, hogy 2015 óta Európában hol, mikor és milyen körülmények között követtek el késsel-, lőfegyverrel-, robbanóanyaggal-, vagy gépjárművekkel végrehajtott terrorcselekményeket: