Az Active Watch közleményét több romániai lap idézte.
Az egyesület azt követően fogalmazta meg álláspontját, hogy a Hotnews.ro portál pénteken ismertette azt a rendeletet, amellyel a moinesti bíróság melletti ügyészség ügyésze
vádemelés nélkül lezárta februárban a nyomozást az úzvölgyi katonatemetőnél tavaly június 6-án történt erőszakos cselekmények ügyében.
Az ügyész - miután csak román szemtanúkat hallgatott meg - úgy ítélte meg, hogy
a „kifele a magyarokkal az országból!" csupán egy „magyarellenesnek vélt jelszó". Szerinte ez nem minősül gyűlöletkeltésnek vagy diszkriminációra való uszításnak,
mert nem egy egész közösség, hanem csupán a katonatemető elé élő láncot vonó magyarokra vonatkozott. Erről az Origo itt számolt be.
Az Active Watch ugyanakkor felszólította a főügyészséget és az igazságügyi minisztériumot, hogy tegyenek erőfeszítéseket az ügyészek képzésére, és az olyan esetek helyes kezelésére, amelyeknél a gyűlölet által motivált bűncselekmények gyanúja áll fenn.
Nem értjük, hogy egy deportálásra történő nyilvánvaló felszólítást hogyan lehet vélt jelszónak tekinteni. Milyen más megfogalmazást kellett volna használni, hogy az ügyész ne csak gyanítsa, hanem biztos legyen a felszólítás kirekesztő jellegében?
- idézte a Libertatea.ro portál a közleményt.
Az Active Watch szerint az ügyész úgy értelmezte, hogy
a magyarok nem személyek, és mert a törvény csak a személyeket védi, a magyarokat ki lehet rakni az országból, úgy, ahogy a nácik próbáltak két etnikai csoport, a zsidók és a romák nem személynek tekintett tagjaitól megszabadulni.
A jogvédő szervezet szerint az ügyészi rendelet legitimál minden olyan tettet, amely valamely romániai etnikai csoportot veszélyeztet.
Az Active Watch véleménye alapján az ügyész feltehetőleg csak táplálja az elemi magyarellenes érzéseket, és nem náci érzelmű.
A jogvédő szervezet
az ügyészek képzési hiányosságának tulajdonította, hogy Romániában általában nem kerülnek bíróság elé a gyűlölet által vezérelt bűncselekmények.
Mint közölte: a közel 700 ilyen ügyből, amelyet 2014 és 2018 között vizsgált meg az ügyészség, csupán kilencből lett bírósági ügy, a többi esetben az ügyészek nem tartották megalapozottnak a panaszt.
A moinesti ügyészség az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és a Magyar Polgári Párt (MPP), valamint az RMDSZ-es kötődésű Mikó Imre Jogvédő Szolgálat feljelentése alapján vizsgálta meg a 2019. június 6-i úzvölgyi erőszakos temetőfoglalás ügyét és rendelte el a nyomozás beszüntetését.
Ahogy arról már beszámoltunk, a Bákó megyei Darmanesti város önkormányzata tavaly áprilisban önkényesen és törvénytelenül román parcellát alakított ki a Hargita és Bákó megye határán fekvő osztrák-magyar katonai temetőben, amelyet korábban a székelyföldi Csíkszentmárton község gondozott.
A tavalyi román hősök napján, június 6-án
több ezer román szélsőséges erőszakkal nyomult be a temetőbe,
hogy részt vegyen a román parcella és emlékmű ortodox szertartás szerinti felszentelésén, miután a helyi magyarok élőlánccal próbálták megakadályozni ezt.