A Báthory Alapítványt Soros György hozta létre az 1980-as években. Céljuk egy nyílt, demokratikus társadalom elérése Lengyelországban, a lengyel demokrácia minőségének javítása és a nemzetközi együttműködés és tolerancia fejlesztése. A civil szervezet fő támogatója jelenleg is a Soros-féle Nyílt Társadalom Alapítvány. Az elmúlt években több olyan projektet is támogattak, melyek a lengyel kormány megingatására irányultak, így nem meglepő, hogy a lengyel jogállamiság támadásában is aktív szerepet vállaltak.
Az alapítvány augusztus végén tette közzé a 2019-es éves pénzügyi jelentését. Ebből kiderül, hogy a svájci OSF 512 ezer euróval támogatta a szervezetet. Továbbá a budapesti Open Society Institute közel 278 ezer eurót adott, a New York-i Foundation for the Promotion of Open Society pedig közel 257 ezer eurót utalt. A felsorolásban a berlini Transparency International is feltűnik. Ez a szervezet szintén részesült Soros György pénzügyi támogatásából, a tavalyi pénzügyi beszámolóból ugyanis kiderül, hogy a Foundation Open Society Institute majdnem 498 ezer eurót kapott.
Sorosék 2018-ban szintén nagyon bőkezűen kitömték a Báthory Alapítványt. Az adatok szerint a svájci OSF 243 ezer eurót, a budapesti Open Society Institute 261 ezer eurót, a New York-i Foundation for the Promotion of Open Society pedig 243 ezer eurót utalt. A berlini Transparency International majd 55 ezer euróval vette ki a részét az alapítvány finanszírozásából.
A Wpolityce.pl. című lengyel portál nyáron arról számolt be, hogy a Báthory Alapítvány komoly összegeket tett az LMBTQ-szervezetekbe.
A beszámoló szerint többek között a Citizens of Poland Foundation nevű szervezet például 6 750 eurót kapott arra, hogy békés tüntetéseket szervezzen. A Lambda Association hasonló összeget kapott arra, hogy segítséget nyújtson olyan embereknek, akik úgy érzik, diszkriminációval szembesültek nemi identitásuk vagy szexuális orientációjuk miatt.
A Báthory Alapítvány továbbá
kapcsolatban áll az osztrák Gerald Knaus által alapított European Stability Initiative (ESI) nevű szervezettel, amely szintén Soros György kifizetési listáján van.
Az ESI 2019. március 22-én publikálta második, lengyel jogállamisággal foglalkozó tanulmányát, melyet március 20-án mutatott be Brüsszelben. Ebben az igazságügyi reformok keretében létrehozott fegyelmi kamarákat kritizálják, és a bíróság függetlenségét kérdőjelezték meg.
A lengyel igazságügyi reform kapcsán 2016-ban kezdett vizsgálódni az Európai Bizottság. 2017. december 20-án pedig elindította a hetes cikkely szerinti eljárást Lengyelországgal szemben, mely végső soron akár az ország uniós szavazati jogának felfüggesztésével is járhat. Az Európai Bizottság a Legfelsőbb Bíróságról szóló törvényt bírálta, mely 70-ről 65-re csökkenti a Legfelsőbb Bíróság bíráinak nyugdíjkorhatárát. A törvényt végül módosította a lengyel kormány.
Az ESI tavaly márciusban publikált tanulmányában felszólítja az Európai Bizottságot, hogy indítson kötelezettségszegési eljárást Lengyelországgal szemben.
A 16 oldalas dokumentum elkészítésében a European Stability Initiative partnere a lengyel Báthory Alapítvány (Stefan Batory Foundation) volt. Gerlad Knaus, az ESI alapítója és Adam Bodnar, a Báthory Alapítvány szakértője közösen mutatták be Brüsszelben állásfoglalásukat.
Az uniós eljárásokkal kapcsolatban, melyek egy részét tehát a Soros-szervezetek generálják, Jacek Czaputowicz korábbi lengyel külügyminiszter kijelentette, hogy
Brüsszel azért támadja a varsói kormányt, mert az bevándorlásellenes.
Bár a Lengyelországot támadó Soros-szervezetek a lengyel jogállamiság védelméről beszélnek, tény, hogy a Báthory Alapítvány számtalan civil szervezettel együttműködve az elmúlt években azon dolgozott, hogy felkészítse a lengyel embereket migránsok befogadására. Érzékenyítő képzéseket tartottak, és próbáltak pozitív képet festeni a migrációról különböző kampányokkal is.
A magyarországi Magyar Nemzet című lap többrészes cikksorozatban mutatja be Soros karmesterének tevékenységét, ugyanis Magyarország is a céltábláján van.
A cikksorozat második részéből kiderül, hogy Knaus az Európa Tanácsba is bejáratos. A lap szerint Knaus két stratégiát alkalmaz egyszerre az Európa Tanács (ET) működésének befolyásolására: egyrészt szoros személyi hálót font az ET politikusai köré, amely csoport jellemzője, hogy egy-egy lobbista, NGO-hálózati ember bármikor kiköthet az ET vezetőinek munkatársaként (forgóajtó-effektus), de vissza is juthat Knaus szervezetéhez.
A másik stratégia, amelyet a Knaus-féle kör alkalmaz, a nyilvánosság felhasználása. Egy bejegyzésében például megdicséri az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlését, hogy egy adott ügyben "jó irányba halad" – de azonnal további cselekvésre szólítja fel őket.
A Magyar Nemzet szerint dokumentumok bizonyítják a Soros-alapítvány és a Knaus intézete közötti pénzmozgásokat. Ezek célja leplezetlenül az Európa Tanács politikai irányvonalának befolyásolása volt.