Miért akadályozták a demokraták, hogy Amy Coney Barrett alkotmánybíró legyen?

WASHINGTON, DC - OCTOBER 26: U.S. President Donald Trump and U.S. Supreme Court Associate Justice Amy Coney Barrett arrive for a ceremonial swearing-in on the South Lawn of the White House October 26, 2020 in Washington, DC. The Senate confirmed Barrett’s nomination to the Supreme Court today by a vote of 52-48. Alex Wong/Getty Images/AFP

Donald Trump örült, a demokraták keseregtek, ugyanis a szenátus jóváhagyta a konzervatív kötődésű Amy Coney Barrett kinevezését, vagyis ezzel már hat konzervatív és csak három liberális tagja van a testületnek. A Hír TV elnökválasztási műsorában az Egyesült Államok Közel-Kelet- és Kína-politikájával is foglalkoztak Varga Gergely, a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatójának segítségével, valamint az Egyesült Államokba kapcsoltak, San Franciscóba, ahol egy kint élő magyarral beszélgettek, aki egy igazi demokrata fellegvárból jelentkezett.

Az amerikai szenátus megszavazta Amy Coney Barrett-et alkotmánybírónak - így újra teljes a testület. A jelöltről hatalmas vita volt az Egyesült Államokban. Meghalt ugyanis a liberálisok egyik ikonikus bírója, Ruth Bader Ginsburg. Ginsburgöt a melegjogok, valamint a nőjogok élharcosaként tartották számon Amerika-szerte.

Donald Trump jelölte ezután bírónak Barrettet, ami azonnal a Demokraták nemtetszését váltotta ki - rögvest azzal támadták, hogy kinevezését radikális jobboldali nézeteinek köszönheti.

Donald Trump és Amy Coney Barrett az alkotmánybíró beiktatásán Forrás: AFP/2020 Getty Images/Alex Wong

És persze annak is, hogy megválasztásával

a kilenctagú alkotmánybíróságban 6:3 arányban többségben lesznek a konzervatív bírák.

A hét gyereket nevelő Amy Coney Barrettről azt tartják, konzervatív és katolikus hitében mélyen elkötelezett személyiség, aki jogászként azt vallja, a törvényt betű szerint betartani, nem pedig értelmezni kell.

Az amerikai elnök szakított elődje közel-keleti politikájával, és visszatért a neokonzervatív–neoliberális vonalhoz.

Donald Trump kíméletlen harcot hirdetett a muzulmán terrorszervezetek ellen, és míg Izraelt, illetve Szaúd-Arábiát támogatja, addig élesen szembehelyezkedik a síita Iránnal.

„Az gondolom, hogy Donald Trump elsősorban egy köztes utat próbált kijelölni az Egyesült Államok számára. Egyrészről eleget kíván tenni annak a kampányígéretének, amit négy évvel ezelőtt tett, hogy Amerika fiait hazahozza a soha véget nem érő háborúból. Jelesül Afganisztánból és Irakból. Ez nem teljesült, de kétségtelen tény ilyen szempontból politikailag is hoz Trump konyhájára, hogy Afganisztánból is jelentősen csökkentették az amerikai katonák számát. (...) Összességében az Egyesült Államok Trump vezetésével sem érdekelt abban, hogy Iránnal egy széleskörű fegyveres konfliktust vívjon a Közel-Keleten. Alapvetően Irán elszigetelése az Egyesült Államok célja"

- mondta Varga Gergely, a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója.

A teljes adást itt nézheti meg:

A Videán folytatódott a Müncheni Biztonságpolitikai Konferencián John McCain-díjat nyert Mártonffy Balázsnak, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem adjunktusának sorozata az amerikai elnökválasztásról. A kutató az Egyesült Államok fővárosának rangos egyeteme, a washingtoni American University nemzetközi közszolgálati karán szerzett PhD-fokozatot 2019-ben. Íme, a hetedik videó.