A Trianon-törvény újratárgyalása mellett csak az RMDSZ-frakció szavazott, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) képviselői tartózkodtak.
A jogszabály sorsát a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Traian Băsescu volt államfő-féle Népi Mozgalom Párt (PMP) összesen 175 szavazata döntötte el.
Klaus Iohannis államfő kérésének szavazásra bocsátása előtt
az RMDSZ kérte a vita elhalasztását arra hivatkozva, hogy az erről szóló szakbizottsági jelentés szabályzatellenesen fogadta el a testület.
Ezt a javaslatot a PNL és az USR képviselői támogatták, ám a plánum elutasította. Márton Árpád RMDSZ-es képviselő felszólalásában arra hivatkozott, hogy
a frakcióvezetők bizottsága szabálytalanul hívta össze az államfő kérését megvitatni hivatott kulturális szakbizottságot.
A magyar politikus figyelmeztetett, hogy ilyen körülmények között a törvény támadható lesz az alkotmánybíróságon. Érveivel egyetértettek a PNL és az USR képviselői is. A magyarellenes kirohanásairól közismert Marius Paşcan, a PMP politikusa felszólalásában emlékeztetett rá, hogy a Trianon-törvényt már júniusban elfogadta a parlament, de az államfő „megmagyarázhatatlan okokból" megtámadta az alkotmánybíróságon, majd miután nem járt sikerrel, visszaküldte a jogszabályt a honatyáknak.
„Felülírhatják Románia érdekeit az RMDSZ politikusaival kötött háttéralkuk?" – tette fel a meglehetősen provokatív kérdést a magyarellenes politikus.
Benedek Zakariás, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője felszólalásában elmondta:
jelenleg a román pártok nem érdekeltek az ország fejlődését szolgáló törvények elfogadásában, hanem inkább politikai célokra használják a parlamentet, és ezt példázza a Trianon-törvény elfogadása is.
Rámutatott arra is, hogy
ezzel a törvénnyel a román pártok éket vernek a román és a magyar közösség közé.
„Meggyőződésem, hogy sokkal hatékonyabb lenne a munkánk, hogyha olyan törvényekről szavazhatnánk, amelyek az ország fejlődését célozzák, amelyek a jövőbe és nem pedig a múltba mutatnak, nem elválasztanak, hanem szorgalmazzák a békés együttélést" – idézte a frakcióvezetőt az RMDSZ közleménye.
Benedek hozzátette:
Erdély elcsatolásával Románia nem csak területileg gazdagodott, hanem az itt élő magyar közösséggel is, kultúrájával és hagyományával.
Mint ismert, a bukaresti parlament már másodszor fogadta el ugyanebben a formában a Trianon-tövényt. Először májusban tett így, akkor Klaus Iohannis előbb az alkotmánybírósághoz fordult, de júliusban a testület elutasította a keresetét. Ezt követően az államelnök visszaküldte megfontolásra a parlamentnek, a Szenátus másodszor szeptember végén szavazta meg.
Iohannis most várhatóan kénytelen lesz kihirdetni a magyarokat sértő jogszabályt.