Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A Magyar Nemzet szerint a tagállamok körében egyre csak szaporodnak az elégedetlenkedő hangok Ursula von der Leyen bizottsági elnök és az Európai Unió közös vakcinabeszerzési programját illetően, ami azonban meglepő, hogy a brüsszeli végrehajtó testület elnökét saját hazájából, Németországból is egyre többen kritizálják. A bírálatok jó része ráadásul belülről érkezik, Angela Merkel német kancellár saját kormánykoalíciójából.
Markus Söder bajor miniszterelnök szinte hétről hétre csalódottságának ad hangot az unió oltási kampányával kapcsolatban, a minap azonban már a szociáldemokrata alkancellár, Olaf Scholz sem állhatta meg szó nélkül Brüsszel „egy helyben toporgását".
A pénzügyminiszteri posztot is betöltő politikus ugyanis azzal vádolja az EU-t, hogy rosszul állította fel a prioritási sorrendet, és ez vezetett a lassú vakcinabeszerzéshez.
"Ha a bizottságnak több pénzre lett volna szüksége a vakcinákhoz, küldtünk volna" - fogalmazott Scholz.
Berlinben a frusztrációt egyébként elsősorban az okozhatja, hogy Németország még az EU-n belül is különösen lassan teljesít az oltások beadásával, ráadásul a kancellári választások közeledtével a szociáldemokraták kihasználják a lehetőséget, hogy a sikertelenséget az EU-val szoros kapcsolatban álló Kereszténydemokrata Unióra (CDU) fogják, írja a lap.
A kudarcot jól tükrözi, hogy míg Németország a lakosságának kevesebb mint hat százalékát oltotta be, ez az arány az Egyesült Királyságban mostanra már több mint huszonhat százalék.
A brit kormány még február 15-re tűzte ki azt a célt, hogy az elsőbbségi lista élén szereplő négy legveszélyeztetettebb lakossági csoport mindegyik tagja – körülbelül 15 millió ember – megkaphassa a koronavírus elleni oltásnak legalább az első dózisát. Sikerült is elérniük ezt a célt, hiszen a brit egészségügyi minisztérium múlt heti adatai szerint az első dózissal beoltottak száma meghaladta a 16 milliót.
A közel 67 milliós lakosságú országban egyébként jelenleg átlagosan több mint 410 ezer oltást adnak be naponta az első dózisból.
A brit és az uniós oltási kampány között az az egyik fő különbség, hogy a britek már 2020 májusában százmillió adagot rendeltek az AstraZeneca vakcinájából, és a szerződésben egyértelműen meghatározták a szállítási dátumokat.
Ezzel szemben az EU csupán három hónappal később, augusztusban kötötte meg a szerződését a gyártócéggel, ráadásul a dokumentum nyitva hagyta annak a lehetőségét, hogy az oltóanyaggyártónak nem kell a megbeszélt időpontban szállítania, ha nem képes rá – nyilatkozta Gerd Kerkhoff beszerzési szakértő a Bild című német napilapnak. Mindenesetre a német sajtóban is egyre gyakrabban téma, hogy a brüsszeli vakcinabeszerzés még jóindulattal sem nevezhető sikeresnek.
