Az Egyesült Királyság jobb szerződést kötött az AstraZenecával az oltásellátás biztosításáról, mint az Európai Unió, jelentette ki a brit egészségügyi miniszter. Matt Hancock a Financal Timesnak úgy fogalmazott, az uniós szerződésekben „az van, hogy a vállalat 'mindent megtesz' a teljesítésre, a mienk azonban kizárólagos".
Hasonlót állított az AstraZeneca vezérigazgatója, Pascal Soriot is, aki egy interjúban arról beszélt, hogy
valójában az EU-t lehet hibáztatni a kevés vakcináért, mert három hónappal később kötöttek szerződést velük, mint például az Egyesült Királyság.
Soriot azt mondta, hogy megérti, hogy mindenki feszült, mert nagy a nyomás, és ezt főleg megérti az Európai Bizottság részéről, mert ők egész Európának rendezik a vakcinákat.
A vezérigazgató azt is elárulta, hogy nem tettek semmiféle elköteleződést az EU irányába a szerződésekben.
Hozzátette:
Mivel a szigetország három hónappal előbb kötött szerződést, ezért előnyben volt, ráadásul a szállítás körülményei is jobban átláthatóak voltak.
Ezért az uniós szerződés csak arra vonatkozik, hogy a lehető legtöbbet megteszik (best effort) a szállítások kapcsán, de nincs benne kötelezettségvállalás.
Az uniós egészségügyi biztos, Stella Kyriakides azzal védekezett még januárban, hogy az AstraZeneca elve, miszerint az elsőbbség joga van érvényben a briteknél (first come first served), csak a hentesnél működik, a vakcinaszerződéseknél nem.
Kyriakides kijelentette konkrétan, hogy elutasítják ezt a logikát, és azt mondta, hogy a gyógyszervállalatoknak és a vakcinafejlesztőknek morális, társadalmi és szerződési felelőssége van, amit kötelesek betartani.
Két oka lehet annak, hogy a biztos asszony rossz szerződést kötött, az egyik a tudatlanság, a másik a szándékosság.
Ezt mindenki döntse el maga, hogy melyikre gondol.
A ciprusi származású Stella Kyriakides az Egyesült Királyságban tanult pszichológiát, kiváló angol nyelvtudással rendelkezik. Tulajdonosi részesedése van a családja ügyvédi irodájában is, sőt, családja évtizedek óta befolyásos jogász-családnak számít Cipruson, kiterjedt nemzetközi kapcsolatokkal. Vagyis sem az angol nyelvtudása, sem a jogi tájékozottsága nem okolja, hogy ennyire hátrányos szerződést kössön.
Felmerül a kérdés, hogy miért olyan szerződés született az Európai Bizottság és az AstraZeneca között, ami nem tartalmaz kötelezettségvállalást?
Ezzel kapcsolatban a V4NA kérdésekkel fordult a biztoshoz.
Azt kérdezték, hogy szándékosan írta-e alá rosszabb feltételekkel a szerződéseket, mint a britek? Vagy esetleg tudatlanságból született a kötelezettségvállalás nélküli megállapodás?
Ursula von der Leyen bizottsági elnököt is megkereste a V4NA, azzal a kérdéssel, hogy
meddig fedezi még az egészségügyi biztost?
Megkérdezték, hogy szerinte tudatlanságból vagy szándékosan írt-e alá egy előnytelen szerződést a ciprusi biztos. Érdeklődtek továbbá azzal kapcsolatosan, hogy
az EB elnöke szerint melyik a nagyobb hiba, ha tudatlanságból vagy, ha szándékosan kötettett az Európai Unió polgárai számára hátrányos szerződés?
A feltett kérdéseikre válaszokat eddig nem kaptak.