Finnország csatlakozásra jelentkezett a NATO katonai szövetségéhez, mert attól tart, hogy Oroszország Ukrajna után az országot is fenyegetheti. Az ország az 1940-es években két háborút vívott keleti szomszédja ellen, amellyel 1300 kilométeres határon osztozik - írja a Mandiner.
A második világháború óta Helsinki magas szintű katonai készültségben tartja az országot.
A finn tábornok egy a Guardian által idézett interjúban beszélt egy esetleges orosz invázióról. Mint fogalmazott:
szisztematikusan fejlesztettük katonai védelmünket pontosan az ilyen típusú hadviselésre, amelyet Ukrajna ellen folytatnak, a tűzerő, a páncélos erők és a légierő masszív felhasználásával.
Az 5,5 millió lakosú ország háborús csapatainak ereje 280 000 fő, és 870 000 tartalékost képeztek ki. Nem törölték el a sorkatonai szolgálatot, mint sok más nyugati nemzet tette a hidegháború végén. Európa egyik legerősebb tüzérségét építették ki, és akár 370 km-es hatótávolságú cirkálórakétákat is felhalmoztak. Finnország a GDP 2 százalékát költi védelemre, ami magasabb arány, mint sok NATO-országban.
Az ország 64 darab F-35-ös vadászgépet rendel a Lockheed Martin amerikai védelmi óriástól, és 2000 drónt is hadrendbe állít.
A védelmi minisztérium május 18-i közvélemény-kutatása szerint a finnek 82 százaléka mondja azt, hogy hajlandó részt venni a honvédelemben, ha Finnországot megtámadnák. Kivinen is üdvözölte Finnország döntését, hogy csatlakozni kíván a NATO-hoz.