Hortay Olivér az Origónak adott interjúban kifejtette, hogy az Európai Unió tavaly nyár elején elfogadott és december 5-én életbe lépő olajembargójának hatására Oroszországból kevesebb nyersolaj érkezett az európai piacra 2022-ben. Ennek a hiányát részben az Egyesült Államok töltötte be, ami így drasztikus mértékben képes volt növelni nyersolaj exportját. Általánosságban
a Brüsszel-féle szankciós politika drasztikus beavatkozás a globális olajpiacon, amely új helyzetet teremtett: az ellátási láncok átalakulását eredményezte, amelynek önmagában van egyrészt egy új, logisztikai kihívásokat eredményező, másrészt egy áremelő hatása is.
Részben ennek köszönhető, hogy jelenleg is magas, 80 dollár feletti a Brent olaj hordónkénti ára.
Ez a nagy nyersolaj-kitermelő, exportőr országoknak kedvez, és ne feledjük, hogy ezeknek része Oroszország is, amely tavaly 28 százalékkal volt képes növelni az olajexportból származó árbevételét. Ahogyan már említettem, az Egyesült Államok szintén jelentős export árbevétel-növekedést ért el, és a nagy OPEC-országok olajvállalatai is rekordot döntöttek 2022-ben
– mondta el a szakértő.
Hortay Olivér hozzátette, hogy az importra szoruló országoknak ez a helyzet kedvezőtlen, hiszen a költségeik nőnek, és ez tapasztalható is az uniós országok esetében. A magas inflációs környezet részben ennek köszönhető. Az Európai Központi Bank elnöke, Christine Lagarde több ízben is fogalmazott úgy az elmúlt hónapokban, hogy
az eurózóna inflációja jelentős részben a növekvő gáz- és olajárak következménye.
Hortay Olivér emlékeztetett arra, hogy tavaly december 5-én életbe lépett az Európai Unió olajembargója. Magyarország és a régió más államai mentességet kaptak ez alól – idézte fel. Leszögezte: az olajembargó tavaly nyári elfogadása óta az Európai Unió energiapiaci mozgástere folyamatosan szűkül, mert az a lehetősége, hogy olajat importáljon, csökken azáltal, hogy Oroszországtól nem tud nyersolajat vásárolni – kivéve a mentességet élvező tagországok –, és ezzel párhuzamosan az OPEC-országok a kitermelésüket nem növelik. Hortay Olivér hangsúlyozta, hogy
tehát az Európai Unió fokozottabban kiszolgáltatottá válik az Egyesült Államoknak, ahol a kitermelési kapacitások növekedése csak korlátozottan lehetséges. Az USA-ban pedig folyamatos vita övezi azt a kérést, miszerint Joe Biden is szeretné, ha a kitermelők, a nagy olajvállalatok nagyobb mértékben növelnék a kapacitásaikat a jelenleginél.
Az üzletágvezető kiemelte azt is, hogy
az EU mozgástere tehát folyamatosan szűkül, és ez a februárban életbe lépő második fázissal még inkább felgyorsulhat azáltal, hogy az olajtermékekre is kiterjesztik a szankciókat.
Az Európai Unió nem lesz képes például orosz dízelhez jutni, holott korábban a beszerzéseinek jelentős részét Oroszországból fedezte a dízel tekintetében
– szögezte le a szakértő.
Hortay arra is kitért, hogy még problémát okozhat – hazánk mentességet kapott az embargó második fázisa alól is –, hogy a jelenlegi állás szerint
az orosz nyersolajból előállított olajtermékeket sem lehet majd exportálni, így míg korábban regionálisan optimalizálták az üzemanyag-piacokat, addig ez nehézségekbe ütközhet a jövőben.
Hiába ugyanaz a tulajdonos, és hiába kapott mindkét ország mentességet, a pozsonyi és a dunai finomítóban előállított üzemanyagokkal a két ország nem lesz képes kisegíteni egymást
– hívta fel a figyelmet az üzletágvezető. Hozzáfűzte: ez a mozgástér szűkülés felfelé hajtja az árakat, és csökkenti az Európai Unió alkalmazkodóképességét a nem várt eseményekhez. Tehát ha bármelyik régióban adódik egy nem várt meghibásodás, egy hirtelen érkező keresleti sokk, kisebb lesz az egyes országok képessége arra, hogy ezeket a hatásokat kezeljék.