Milyen kormány alakulhat Franciaországban? - Itt az 5 forgatókönyv!

Üres ülőhelyek a francia nemzetgyűlésben Párizsban 2024. július 8-án, egy nappal a francia parlamenti választások második fordulója után

Fotó: AFP

Macron hazárdjátékának köszönhetően a Nemzetgyűlés feloszlatása miatt kiírt választások eredményeképpen Franciaország lényegében kormányozhatatlanná vált. A Nemzeti Tömörülés vezetői előre megjósolták ezt a helyzetet. Marine Le Pen arról beszélt, hogy Macron maga a káosz, Jordan Bardella, a Nemzeti Tömörülés elnöke és európai parlamenti képviselőcsoportjának vezetője, és nem mellesleg (tegnap óta) az Orbán Viktor kezdeményezésére létrejött „Patrióták Európáért” frakcióvezetője pedig azt nyilatkozta a választásokat követően, hogy Macron és Mélenchon becstelen alkujának köszönhetően megakadályozták ugyan a Nemzeti Tömörülés hatalomra kerülését, de ezzel az országot történelmének legmélyebb válságába sodorhatják. A Le Figaro összegyűjtötte azokat a lehetséges forgatókönyveket, amelyekkel Franciaország szembenéz az elkövetkező napokban, hetekben. A kiindulási alap az, hogy a parlamenti választások második fordulóját követően egyik oldal sincs abban a helyzetben, hogy egyedül kormányozzon.

1. Az Új Népfront egyedül alakít kormányt, a szélsőbal hatalomra kerül  

A szélsőbaloldali marxista, Mélenchon vezette Új Népfront (NFP) 184 (egyes számítások szerint 182) képviselőt szerzett, megelőzve Macron elnöki táborát (166 képviselő), valamint a Nemzeti Tömörülés (RN) 143 képviselőjét.  

Jean-Luc Mélenchon
Fotó: AFP

Ez a 184 képviselő nem elég az abszolút többséghez (ahhoz 289 képviselőre lenne szükség), de elég ahhoz, hogy a miniszterelnöki tisztséget, köztársasági elnök felkérést követően, elvigye. Az NFP -t alkotó négy nagyobb párt (Engedetlen Franciaország; Szocialista párt; Ökológusok; Francia Kommunista párt) ígéretet tett arra, hogy a hét végéig megmondja a miniszterelnök nevét. Ám azzal, hogy a szélsőbaloldali erők egyedül vágnak bele a kormányzásba, azt kockáztatják, hogy nagyon gyorsan bizalmatlansági indítvánnyal találhatják szembe magukat, amivel a kormány gyorsan meg is bukhat. 

Egy kisebbségi baloldali kormány még a mintegy tíz „Egyéb baloldal” pártformáció képviselőinek támogatásával sem alakíthatna ki stabil kormányzást, a kormánybukás állandó veszélye közben működhetnének csak.

2. A baloldal és a macronisták összefogása, az antiszemita Mélenchon-féle „Engedetlen Franciaország” (LFI) nélkül

Miután Macron tábora 166 képviselőjével a második legnagyobb politikai erő az ülésteremben, az egyesült baloldal, az Új Népfront sem tudná megkerülni őket az abszolút többség biztosítása érdekében. Ez a forgatókönyv azonban valószínűtlennek tűnik: Macron képviselői (legalábbis a nyilatkozatok szintjén) nem akarnak összefogni Mélenchonnal, míg Mélenchon nem akar Macron pártjával együtt kormányozni. 

Emmanuel Macron 
Fotó: Hans Lucas via AFP / Hans Lucas via AFP/Xose Bouzas / Hans Lucas

A megoldás erre az lehet, hogy a baloldal többi része ejtené Mélenchon pártját, és akkor egy törékeny koalíció jöhetne létre,  de meglenne a 289 képviselőjük. 

Miután François Holland, minden idők legsikertelenebb szocialista köztársasági elnöke saját választókerületét megnyerve újra nemzetgyűlési képviselő lett, bár ezt az érintett kizárja, és nem is reális, de teljesen mégsem zárható ki, hogy  a Szocialista párt François Holland-t nevezi miniszterelnöknek. Ez biztosítaná a baloldali elit tovább élését, és az a furcsa helyzet állna elő, hogy Macron, az egykori beosztott lenne Holland főnöke. (2014-16 között Macron szocialista gazdasági miniszter volt, Holland volt a köztársasági elnök.)   

3. Macron pártkoalíciója egyedül vág neki a kormányzásnak

Ezt a forgatókönyvet erősíti az a lépés, hogy Gabriel Attal miniszterelnök ugyan lemondott, de Macron kérésére  a nyár végéig maradhat. Szokásos macroni színjáték, mondhatnánk.  Attal úgy nyilatkozott, hogy „kész maradni, amíg a kötelesség megkívánja", a jelenlegi kormány megújításának lehetősége azonban lehetetlennek tűnik, tekintettel arra, hogy ehhez nincs elég képviselőjük. 

A hatalom megtartása és a bizalmatlansági indítványok elkerülése érdekében az elnöki tábornak nincs más választása, mint partnereket keresni, ez a forgatókönyv tehát a legvalószínűtlenebb, pontosabban partnerek nélkül kivitelezhetetlen, a többi forgatókönyv ezeket az opciókat vizsgálja.  

A cikk a következő oldalon folytatódik, lapozzon!