Az orosz hadsereg elindult Amerika felé

Az orosz haditengerészet egységei Kuba partjainál tesznek látogatást a következő napokban, és ezzel is erősödik a világháborús eszkaláció. Időközben már amerikai fegyverekkel támadják az ukránok az orosz területeket. Emmanuel Macron pedig újabb fegyvereket ígért Ukrajnának. Az amerikaiak átadták az európaiaknak az ukrajnai háború finanszírozását és támogatását.

Az orosz haditengerészet négy hajóból álló köteléke június 12-én hivatalos látogatásra érkezett Havanna kikötőjébe – közölte a kubai külügyminisztérium a TASZSZ orosz hírügynökség beszámolója szerint. Azaz, az orosz hadsereg de facto elindult Amerika felé mostanra pedig meg is érkezett Kubába.

A havannai közlés értelmében a hatnapos látogatáson az Admiral Gorskov fregatt, a Kazany atomtengeralattjáró, a Pasin tartályhajó és a Nyikolaj Csiker mentőhajó vesz majd részt. A kubai diplomáciai tárca szerint az orosz hajók érkezése összhangban áll a kétoldalú baráti kapcsolatokkal, valamint a nemzetközi szabályok szigorú betartásával, és 

egyik hajó sem szállít atomfegyvert, a horgonyzásuk nem jelent veszélyt a térségre.

Az orosz tengerészek egyebek mellett látogatást tesznek a kubai haditengerészet parancsnokánál és Havanna kormányzójánál.

Az amerikai fegyverek már közvetlenül Oroszországot támadják 

Az orosz lépés is mutatja, egyre közelebb van egy világháború lehetősége. Ismert, hogy pár napja az ukrán csapatok amerikai HIMARS rakétákkal semmisítettek meg egy légvédelmi rendszert Oroszországban. Az oroszországi Belgorod város S-300/400 típusú légvédelmi rakétákkal felszerelt légvédelmi rendszerét állítólag több rakéta is eltalálta. Az Egyesült Államok csak arra az esetre engedélyezte az Oroszországon belüli célpontok támadását, ha azok közvetlen veszélyt jelentenek az ukrán fegyveres erőkre. Nem világos, hogy a Belgorod elleni támadás megsértette-e az Egyesült Államok által a fegyverhasználatra vonatkozó korlátozásokat. 

A Reutersnek egy meg nem nevezett tisztviselő elismerte, hogy az ukrán hadsereg elkezdett amerikai fegyvereket használni Oroszország területe ellen, de azzal védekezett, hogy csak az ukrán határ mentén, katonai célpontokat támadnak.

Ukrajna egyébként elégtelennek tekinti a nyugati fegyverek korlátozásainak feloldását jelenlegi formájukban, és azt szeretnék, ha még mélyebben tudnának Oroszország területére lőni, ATACMS és Storm Shadow rakétákkal. 

Egyre közelebb jutunk a világháborúhoz 
 Anadolu Ukraine State Emergency Service / ANADOLU / Anadolu via AFP

 

Ez könnyen elvezethet a világháborúhoz

"Oroszország a legnagyobb körültekintéssel és felelősséggel kezel mindent, ami sértheti az Egyesült Államokkal fennálló stratégiai paritást" – mondta Szergej Rjabkov külügyminiszter-helyettes újságíróknak arra a kérdésre válaszolva, hogy Washington részt vesz-e az orosz rakétatámadásra figyelmeztető rendszerek elleni ukrán támadásokban, és milyen orosz megtorló lépések következhetnek. 

De az a bátorítás, amelyet Kijev folyamatosan kap Washingtontól provokatív akciókra, nem az első alkalom, hogy a kijevi rezsim megpróbálja megzavarni katonai szervezetünk fontos részeinek normális működését, beleértve a stratégiai szférával kapcsolatosakat is. A mi válaszaink ezekre a lépésekre aszimmetrikusak lehetnek

- tette hozzá a miniszterhelyettes. Hangsúlyozta: Oroszország óva inti az Egyesült Államokat attól, hogy olyan hibákat kövessen el, amelyek végzetes következményekkel járhatnak – mondta Szergej Rjabkov, kommentálva Joe Biden amerikai elnök Kijevnek adott engedélyét, hogy amerikai fegyverekkel támadásokat hajtson végre a harkivi régióban.

Vlagyimir Putyin orosz elnök pedig a nyugati fegyverek orosz területek elleni bevetése kapcsán arról beszélt, hogy különbség van az egyes rakéták között, de arra is figyelmeztetett, hogy az egyre erősebb fegyverekkel történő támadás eszkalációhoz vezethet, amely a Nyugatot egy Oroszországgal folytatott háborúba taszíthatja. Putyin szerint 

a nyugati rakétákkal történő támadásra Oroszország válasza ezek lelövése lesz, és név szerint említette az amerikai ATACMS rakétákat, valamint brit és francia rakétarendszereket.

Emellett az orosz elnök azt is felvetette, hogy szintén erre válaszul Oroszország hasonló, nagy hatótávolságú rakétákat telepíthet az Egyesült Államok és európai szövetségesei közelébe, ahonnan képes elérni ezeket az országokat is. Az atomfegyverek használata kapcsán Putyin azt mondta, 

Oroszországnak van nukleáris doktrínája, ami lehetővé teszi atomfegyverek bevetését, ha Oroszország szuverenitását és területi integritását fenyegeti veszély. Ezt nem szabad félvállról, felületesen venni

- jelentette ki az orosz elnök, hozzátéve, egyesek a Nyugaton valamiért azt hiszik, hogy soha nem vetnék be ezeket a fegyvereket. Az orosz elnök azzal kapcsolatban is megszólalt, hogy Oroszország meg akarná-e támadni a NATO-t. Azt hitték, hogy Oroszország meg akarja támadni a NATO-t? Teljesen megőrültek? Ki találta ezt ki? Ez teljes képtelenség, tudod? Totális hülyeség – mondta Putyin.

Újabb lépés a világháború felé

Mindezzel párhuzamosan szintén a világháború előjelének tekinthető, hogy Franciaország Mirage 2000–5-ök átadását jelentette be Ukrajnának. Emmanuel Macron francia elnök elmondta: a vadászgépek ukrán pilótáit Franciaországban fogják kiképezni még az idén, s Franciaország további 4500 ukrán katona kiképzését is tervezi. Jelezte, hogy jelenleg egyetlen francia katonai kiképző sem tartózkodik Ukrajnában. Emmanuel Macron elmondta: Franciaország továbbra is támogatást nyújt Ukrajnának ahhoz, hogy ellenálljon, de nem akarja a háború eszkalálódását.

Mi semmi esetre sem állunk háborúban Oroszországgal és a népével

− fogalmazott. 

Az Ukrajnába esetlegesen küldendő katonai kiképzők kérdésével kapcsolatban Emmanuel Macron úgy vélte, hogy nem lehet tabu ebben a témában.

Ukrajna szuverén. Nem arról van szó, hogy a harci övezetbe megyünk kiképzésre, de amikor Ukrajna kihívással néz szembe, akkor válaszolnunk kell, ahogy eddig is tettük minden alkalommal

− hangsúlyozta a francia elnök.

Emmanuel Macron megerősítette: beleegyezését adta ahhoz, hogy Ukrajna csapást mérjen Oroszországra azokról a területekről, ahonnan a rakétákat kilövik. A francia elnök úgy vélte, hogy béke csak akkor lesz, ha Ukrajna képes ellenállni. – A helyzet nehéz − ismerte el a francia elnök, hozzátéve, hogy az orosz hadsereg kemény csapásokat mér a harkovi régióra. A béke azonban nem lehet Ukrajna kapitulációja − szögezte le Emmanuel Macron, aki szerint a békének tárgyalások útján kell létrejönnie. Ugyanakkor úgy látta, hogy ennek még nem jött el az ideje.

Ettől az oroszországi csapástól Európa térdre rogyna

Oroszországban és Európában már úgy beszélnek a médiában az atomháborúról, mintha csak a cigaretta árának emeléséről lenne szó. Korábban Andrej Gurulev, az orosz Állami Duma elnökhelyettese Hollandiára mérendő nukleáris csapásra szólított fel. Beszédében kijelentette, hogy Európa szénhidrogén-készletének mintegy 50-60 százaléka Hollandiában található a tengerparton. Szerinte ez egy olyan „kövér célpont”, amelynek pusztítása „kritikusan elfogadhatatlan károkat” képes okozni, aminek következtében „Európa térdre fog rogyni”. „És erre elég egy nap minimális nukleáris fegyverek fogyasztásával” – mondta Gurulev. A műsor házigazdája pedig sietett tisztázni: hogy a lőszer „nukleáris” lesz. Mire Gurulev, aki 2016 és 2017 között az orosz hadsereg Déli Katonai Körzetének volt parancsnokhelyettese, azt válaszolta, hogy „határozottan”.

 

Már nyugati csapatokat küldenének Ukrajnába
Fotó: AFP

 

Világháborút hoznának Európára Macron és társai

Egyre nagyobb az esélye annak, hogy az orosz–ukrán háború eszkalálódni fog, Emmanuel Macron francia köztársasági elnök február végén elsők közt jelentette be, „mindent megteszünk annak érdekében, hogy Oroszország ne nyerje meg ezt a háborút”.

Hozzátette, a nyugati csapatok Ukrajnába küldését is lehetségesnek tartja – egy ilyen lépés viszont egyértelműen súlyos katasztrófát, a harmadik világháború kirobbanását jelentené.

Donald Tusk lengyel miniszterelnök március végén pedig már azt hangoztatta, egy új korszak küszöbén vagyunk. „Ez a háború előtti időszak” – fogalmazott.

Az amerikaiak átadták az európaiaknak az ukrajnai háború finanszírozását és támogatását. Mindegy, hogy hogyan alakul az amerikai elnökválasztás, ezt a háborút az európaiakra testálták

– mondta korábban Kiszelly Zoltán, a Századvég politikai elemzési igazgatója.

A szakértő arra is rámutatott, hogy hamarosan elfogy az ukrán hadköteles korú utánpótlás, és ha a 650 ezer, külföldön lévő ukrán férfit haza is küldik, az is csak egy évre lenne elég, csakúgy, mint a nagyjából 350 ezres NATO-haderő.

– Két év múlva, ha még akkor is tart háború, már nem lesz utánpótlás, így már most el kell kezdeni a sorkötelezettséget visszaállítani, hogy ha elfogynak az ukránok és elfogynak a hivatásos profi NATO-katonák, akkor is legyen európai utánpótlás az ukrán frontra

– jegyezte meg Kiszelly Zoltán. 

A németek is világháborút kockáztatnak

Olaf Scholz német kancellár döntése, hogy az ukrán fegyveres erők német fegyverekkel csapást mérhetnek Oroszországra, veszélyes következményekkel jár Németországra nézve – mondta korábban Sarah Wagenknecht Bundestag-képviselő. Kiemelte, az események ilyen alakulása esetén Németország területén ellenségeskedések kezdődnének.„

Aki német fegyverekkel ellenségeskedést visz át Oroszország területére, annak az a kockázata, hogy azt Németország területére is bevonzza”

– hangsúlyozta Wagenknecht.

A képviselőnő hozzátette, hogy

 a Scholz által folytatott politika veszélyezteti Németország biztonságát. 

Wagenknecht megjegyezte, hogy az ország kormányának a BRD jólétét és biztonságát kell előtérbe helyeznie. Scholz korábban azt mondta, hogy a BRD fegyverek „Oroszország elleni védekezésre” történő bevetése az ukrajnai Harkiv térségében nem járulna hozzá a konfliktus eszkalációjához. Azt mondta, hogy a döntést „gondosan meghozták a BRD barátaival és szövetségeseivel együtt”, hogy az óvatos németek is számíthassanak rá.