Nékám Kristóf

Meddig leszünk még allergiásak?

III. Mitől alakul ki az allergia?

Animáció: Az atópiás ekcéma tüneteinek évprevalenciája

Teljesen jogos a kérdés, hogy meddig leszünk még allergiásak, de a válaszhoz tudnunk kellene, hogy mitől válunk azzá, és miért pont ennyien. A gyors növekedés ugyanis nem az egész világra jellemző, hanem elsősorban az iparilag fejlett, nagy energiaigényű, sokat közlekedő társadalmakra, amelyekben kevesen élnek a mezőgazdaságból vagy vidéken, legtöbben a szolgáltatásokban tevékenyek, városias településrendszerekben.

Animáció: Asztma-prevalencia

Animáció: Az allergiás rinitisz világprevalenciája

Az allergiás betegségek kialakulásában ma általánosan négy tényező játszik fontos szerepet: genetikai, környezeti tényezők, az életmód és az egészségügyi ellátás.

Más felosztás szerint prediszponáló tényezőként ismerünk el egyedi genetikai tulajdonságokat, a nemet, a fajtát. Oki tényezőként említhetők az allergének, valamint a gyógyszerek és táplálék-adalékanyagok, -kiegészítők, kozmetikumok, háztartási kemikáliák alkotórészei. Végül minden mást a szoptatástól a parazitafertőzésekig járulékos, trigger tényezőként foghatunk fel. Az oki tényezők trigger szerepet is játszhatnak.

3. ábra

Ha egy generációs időre 25 évet számolunk, az allergiák az utóbbi 25 évben olyan dinamikusan szaporodtak, hogy az kizárólag örökletes tényezőkkel nem magyarázható. Másfelől a hajlam öröklődik, nem a betegség, tehát külső tényezők is beleszólnak abba, hogy egy allergiás családba született gyermek valóban hordozza-e majd ennek a betegségnek a terhét.

Animáció: Az allergiás betegségek kiváltó tényezői

Animáció: Az allergia kialakulása, lefolyása és tünetei

Egyre több örökletes tényezőt ismerünk, de a külvilági hatásokat ma sem ismerjük teljességükben, különösen nem interakcióikat és egymáshoz viszonyított jelentőségüket. Az első, közel két évtizedes megfigyelések egyszerű helyzetet mutattak: minél több allergén (allergiát kiváltó anyag) és minél több légszennyezés van a környezetünkben, annál nagyobb (ebben az esetben a légúti) az allergiák valószínűsége.

Úgy tartjuk, a lakosság harmada szenved allergiás tünetektől. De ezen felül még legalább 10-20 százalékuk számára elkerülhetetlen az a folyamat, amely az allergénnel történő első találkozással kezdődik, és amelyet néhány további kontaktus után - akár 1-2 nap vagy hét elteltével - a szenzibizálódás, azaz az érzékenység kialakulása követ. Az érzékennyé válással a szervezet átlépi az immunológiai "ártatlanság" határvonalát. Attól fogva valahányszor találkozik az allergén anyaggal, mindig képes lesz reagálni, mert az érzékenység részeként kialakul az immunrendszer emlékezete is. Ez a tulajdonság életfontosságú, mert így emlékszünk egy fertőzésre, amelyen már átestünk, így az adott kórokozóval szemben védetté válunk, akár természetes úton fertőződtünk, akár például védőoltást kaptunk. Az allergia ugyanerre a memóriára épül, csak a végeredmény biológiailag haszontalan és túlvezérelt.