Okos gépek - lusta agyak

Edzés híján romlik a memóriánk, vagyis nem jó, ha adatainkat gépekre, mondjuk a mobilunkra bízzuk - állapította meg egy brit kutatás. A téma magyar szakértői szerint a technikai mankók nem rontják a memóriát, sőt: több dolgot tudunk észben tartani a mobilunk segítségével, ellenben mini felmérésünk egyes szereplői tényleg elég gyengén szerepeltek. A mobiltárs tehát leveszi a felesleges emlékezés gondját a vállunkról, vagy eltompítja az agyunkat?

Viktor is egyike volt annak a több mint 30 embernek, akiket megkértünk, mondja meg az otthoni, vezetékes számát, legalább három barátja vagy rokona telefonszámát, és legalább három születésnapot. Arra is kíváncsiak voltunk, hogy tudják-e fejből az igazolványaik, bankszámláik számát, és hány PIN kódot tartanak fejben, illetve használnak.

Jó hír, hogy a magyarok jobban szerepeltek, mint a már idézett angol felmérés szereplői: a vállalkozók több mint fele tudta a számokat, dátumokat. Meglepő, de igaz: a pasik fújták a kedvesük születésnapját - igaz, azt nem ellenőriztük, hogy jól tudták-e - a nők kicsit jobban szerepeltek a teszten, de ők sokkal többen használnak papír alapú noteszt is.

Kicsit ijesztő volt viszont, hogy a 15-20 éves korosztályból általunk megkérdezettek, majdnem egyetlen kérdésre sem tudtak hibátlanul válaszolni.

A 18 éves Karesz már korábban is tapasztalta, korosztálya mennyire "buta" a mobilja nélkül. "Testnevelés óra alatt valaki feltörte az öltözőt, és majdnem minden értéket, pl. mobilt elvitt. Próbáltuk értesíteni a szüleinket, de kiderült, hogy alig néhány osztálytársam tudja fejből az anyja számát." Kiderült, hogy nem véletlen a tinédzserek lesújtó memo-eredménye: a srácok tökéletesen kihasználják az okos telefonok adta lehetőségeket.

"Nekem még az órarendem is mobilomban van. A kedvenc zenéimet is feltöltöttem, és e-mailezni is szoktam róla. Remélem, kikapcsoltam, mielőtt ellopják, és a tolvaj nem az én szerelmes leveleimet olvasgatja."

A mini felmérésünkben résztvevők túlnyomó többsége egy-két bankkártyát, vagy hitelkártyát használ, ezeknek PIN kódját, mindenki tudta.

Viszont, - ahogy az angolok - a magyar felnőttek is szeretik egyszerűsíteni az életüket, sokan választják ugyanazt a számsort minden kártyájukhoz. A számokat sokan egyszerűen bemagolják, de vannak, akik kötik valamihez.

Az emlékezés trükkjei

Janka történelem szakos volt az egyetemen, ő például a magyar történelem eseményeihez köt minden ilyen adatot. A négyjegyű számoknál nincs gond, azokat könnyű megjegyezni, hogy mondjuk II. András, és Hunyadi Mátyás utolsó két számjegye, de a több számjegyűeket is lehet úgy tagolni, hogy jó kis évszámokat találjunk benne.

Janka egyébként remekül szerepelt a teszten, igaz, saját bevallása szerint ő mindig is könnyen jegyzett meg számokat, ráadásul nem is szereti a túl bonyolult gépeket. "Műszaki analfabéta vagyok - mondja - már az is gondot okoz, hogy kikeressek egy számot a telefonból, hát még az, hogy elmentsem."

A teszt legjobb szereplője Lali volt, aki a 40-es korosztályt erősíti, nyelvész, és nincs mobilja. Ő úgy saccolta, hogy 50-60 számot tud fejből.

"Azért ebből nem kell messzemenő következtetést levonni - nyugtat meg - világéletemben jó volt a memóriám." Ez utóbbit valószínűsíti, hogy Lali 7 nyelven beszél: az anyanyelvén kívül németül, angolul, oroszul, olaszul, spanyolul, és egy keveset latinul.

Mini felmérésünk, akár alá is támaszthatná az angol kutatást, csakhogy a teljes igazság kedvéért, megkértük a résztvevőket egy másfajta játékra is. Tíz, teljesen hétköznapi tárgy nevét soroltuk fel nekik, és megkértük őket, hogy idézzenek fel minél többet belőlük, 5 perc múlva, és fél óra múlva. A szigorúan nem tudományos teszt eredménye szerint a résztvevők kétharmada emlékezett 5 perc múlva hétnél több szóra. Fél óra múlva pedig közel egyharmaduk tudta felidézni a felsorolt tárgyak felét.

Ne bántsuk a gépeket!

Az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet, az OPNI főorvosa is úgy vélte: az okos gépek nem rontják a memóriát. Dr. Szádóczky Erika szerint átmenetileg több dolog is befolyásolhatja az emlékezőtehetségünket: ezek közé sorolható a depresszió, vagy más betegségek, de akár a drog, vagy az alkohol is, tartós memóriaromlást viszont leginkább a demencia, vagyis az értelmi képességek lassú, folyamatos és egyre súlyosbodó hanyatlása okozhat.

Dr. Szádóczky Erika arra is felhívta a figyelmet: nem igaz, hogy a kor előrehaladtával törvényszerűen romlik a memóriánk.

"Kitűnő memóriája lehet akár egy 90 éves, egészséges embernek is" - mondta. Arra a felvetésre, hogy a terhesség például okozhatja-e az emlékezőképesség romlását meglepő válasz érkezett:

"Az ember bizonyos dolgokra jobban figyel - magyarázta a doktornő - azokat a fogalmakat, eseményeket, amelyekhez nem kötődünk érzelmileg, nehezebben jegyezzük meg. Amikor valaki kisbabát vár, a pocakjában növekvő élet a legfontosabb, kevesebb kapacitás marad ezért más dolgok megjegyzésére."

Vannak persze szerencsés embertársaink, akik úgynevezett fotografikus memóriával rendelkeznek, nekik elegendő egyetlen egyszer elolvasni valamit ahhoz, hogy képesek legyenek felidézni. Ez a képesség azonban nagyon ritka, és nem függ az intellektustól, vagyis nem feltétlenül a különlegesen okos emberek sajátja ez a képesség.

Gyúrjunk agyra!

A memória - természetesen - mérhető, és kategorizálható. Igaz, az orvostudomány nem "arcmemóriáról" vagy "névmemóriáról" beszél, de a doktornő szerint valóban létezik, hogy valaki könnyebben jegyez meg arcokat, neveket, vagy akár számokat, viszont más téren problémái vannak.

Az orvosok leginkább kétfajta memóriáról beszélnek. Az úgynevezett munkamemóriáról, amit rövidtávú memóriaként is szoktunk emlegetni, és hosszútávú memóriáról. A rövidtávú emlékezet segít abban, hogy hallott, vagy látott dolgokat megjegyezzünk, míg a hosszútávú memória teszi lehetővé, hogy - mondjuk - biciklizzünk, anélkül, hogy mozdulatról-mozdulatra emlékeznénk a pedáltaposás fázisaira. De a hosszútávú epizodikus emlékezet a felelős azért is, hogy eseményeket fel tudjunk idézni, mondjuk, valószínűleg mindenki emlékszik az első csókjára. Ennek, a szakszóval deklaratív memóriának a segítségével tanulunk nyelvet is, és ennek segítségével igazodunk el az olyan dolgok, fogalmak között is, amelyeket az agyunk kategorizál, mondjuk nagyság, forma, vagy szín szerint.

A neurológus-pszichiáter azt is elmondta, hogy lehet agyra is gyúrni, tehát a memória javítható: "a gyakorlás, a keresztrejtvény-fejtés, bizonyos játékok, mint például a bridge, memóriafejlesztő hatással bírnak."

Úgy tűnik tehát, nem elsősorban a gépek felelősek azért, ha valaki elfelejti a kedvese születésnapját, hanem maga az ember, aki lusta gondolkodni.

Kovács M. Veronika