A vízisí "puritánabb" - és keményebb - fajtája, a mezítlábas vízisízés (barefoot) az ötvenes években, az USA-ban alakult ki: a hírforrások szerint Dick Pope Junior volt a szellemi atya, legalábbis róla derült ki először, hogy lécek nélkül vízisízik. A barefootból egy másik kontinensen, Ausztráliában lett versenysport, és itt került sor az első világbajnokságra is, 1978-ban.
A mezítlábasok tényleg a vízen járnak, hiszen a lábunkon sem léc, sem deszka - semmiféle kapaszkodó nem található. A cél: minél tovább a vízen maradni.
A "gyorsasági" vagy racing ágban az a feladat, hogy egy 100 kilométer/óra sebességgel száguldó motorcsónakhoz kötve egy óráig kibírjuk a vízen.
A szlalomnál - mint ahogy azt a neve is sejteti - a versenyzőnek 2x15 másodperc áll a rendelkezésére, hogy az őt húzó hajó hullámait minél többször átszelje (egy lábbal vagy kettővel). A pontszám attól függ, hogy a muvelet teljesen, vagy csak részben sikerült-e. Nehezíti a feladatot, hogy minden versenyző egy menetet előre, egyet pedig hátrafelé tesz meg.
Az ugrásnál speciális sáncokról kell minél messzebbre elrugaszkodni. Az ugrató 45 centiméter magasan, 20 fokos szögben áll ki a vízből, és a versenyzőket maximum 72 kilométer/órás sebességgel húzzák fel a sáncra - aztán jöhet a repülés. Mindenki három lehetőséget kap. A legjobbak mindháromszor képesek harminc méter körüli távot ugrani.
A leglátványosabb szám a trükk, amikor vontatás közben kell a vízisízőnek különböző bravúros elemeket bemutatnia, amelyeket pontoznak. Itt is 2x15 másodperc áll a versenyzők rendelkezésére, akik több mint százféle trükk-variációból választják ki a legtesthezállóbbakat.
Az összetettnél a három számban elért eredmények összesítésével alakul ki a végső sorrend. Minden versenyszámban a legjobb 1000 pontot kap, a többiek pedig az elért helyezésüknek megfelelően az 1000 pont megfelelőszázalékát.
Szertár - alapfelszerelés a vízenjáráshoz
Motorcsónak - A vízisízéshez olyan speciális motorcsónakot használnak, amelynél a hajócsavar nem a far végén, hanem a csónak alatt található, valamint a hajó alja nem V-alakú, hanem lapos, és különböző hullámtörőkkel (szkegek, színek) felszerelt.
Kábel - A vízisí manapság "kábelbarát", hazánkban a hat pálya közül négyen kábel van. Árammal megy és környezetbarát. Kötél - A gyártók javaslata szerint 5/16"-os polietilén, 16,5 és 24 méter közötti kötelet célszeru használni, anyaga rideg, vagy csak minimálisan rugalmas legyen.A biztonság miatt arra is oda kell figyelni, hogy a vízisíző milyen fogantyút használjon. Csak a kezdőknél indokolt a kötél végén az úgynevezett "mély-V" fogantyú, de amint biztosabbá válik a tudásunk, térjünk át a normál fogantyúra. A trükk szakágban "trükk-kioldó" is található, amely azt a célt szolgálja, hogy ha a mutatvány kivitelezése közben probléma adódna, akkor egy pillanat alatt "lecsatlakozhatunk" a motorcsónakról.
Lécek - A léc mérete, anyaga és formája attól függ, hogy melyik számban használják: ugrásban, szlalomban vagy trükkben. Az ugrólécek vastagabbak, szélesebbek, ezeket általában versenyzők vásárolják. Strapabíró anyagból kell készülniük, mivel az ugrás során nagy sebességnek és igénybevételnek vannak kitéve. A trükkléc hossza 1-1,2 méter. Ezen a lécen már az állás is trükkös, hiszen az első lábunk egyenesen előre néz, a hátsó pedig 45-90 fokban elfordul. A szlalomléc a funkciójának megfelelően rövid, így megkönnyíti a kanyarodást.
Mentőmellény - Használata kötelező!
Kesztyű - Gyakori vízisízőknek ajánlott, főleg a csúszósabb gumikapaszkodó esetén.
Sisak - Csak az ugróknak, de nekik kötelező!
Szótár Air chair - egy ülőkével ellátott, szárnyas (mint a szárnyashajók), vontatható, nagy teljesítményu, vízisí típusú termék. A szerkezet az AirChair márkáról kapta a nevét. |