A szex nem központi kérdés

Tanácsadónk Szendi Gábor klinikai szakpszichológus. Ha szeretnéd megosztani valakivel gondjaid, tanácsot szeretnél kérni, fordulj hozzá e-mailben.

Kedves Szendi Gábor!

Fél éve vagyunk együtt a barátnőmmel. 24 éves, én vagyok az első fiúja. Az elején minden szép és jó volt. Azonban az utóbbi időben nem kívánja az együttléteket. Sajnos gyógyszeres kezelés miatt nem lehettünk együtt három hónapig - rosszul szedte a fogamzásgátlót. Azóta jó ha havi egy, maximum két alkalommal kívánja a szexet. Én viszont heti 2-4 alkalommal igényelném ezt - főleg most, hogy itt a tavasz. Sajnos az együttalvás rajtunk kívülálló okok miatt nem igazán megoldható - bár most már nincs nagyon igénye sem rá. A kapcsolat elején, az első lefekvést követően, minden szép volt és jó - a heti 2-3 alkalom ideális volt.
Rengeteg szeretetet adok a barátnőmnek. Mindig és mindenhol állandón csak babusgatom, simogatom (nincs olyan negyedóra, amikor ne tenném ezt). Lehet, hogy ez az oka, amiért nem kívánja a szexuális együttlétet?
Lehet, hogy a túlzott testi kontaktus (rengeteg cirógatás, kedveskedés) miatt nem érzi ennek szükségét? Hogy látja, érdemes esetleg "visszavennem" magamból? Ez esetben azonban attól tartok, hogy az ellenkező hatást váltom ki belőle, mivel esetleg elhidegülésnek fogja mindezt felfogni.
Állítólag nagyon szeret. Lehet, hogy ez tényleg így van, de nem tudom, miféle szeretet érezhet irányomban. Mit tanácsol? Érdemes esetleg időszakosan az öleléseket, testi megnyilvánulásokat mellőznöm? Jó terápia lehet ez a vágy újbóli felélesztésére?

Kedves Levélíró,

attól tartok, technikai fogások nem oldják meg a dolgot. A helyzet az, hogy ha barátnője 24 évesen kezdte el a szexualitást, akkor nyilván oka volt, hogy addig kerülte a testi kapcsolatot. Az emberek a szex iránti igényben nem egyformák, és szerintem barátnője azok közé tartozik, akiknek a szex nem központi kérdés. És várhatóan nem is lesz az, ami sajnos lehet, hogy hatással lesz kapcsolatukra, ha maga nem tudja elfogadni, hogy ő ilyen.

A szex sok ember számára amolyan "olykor megkívánom" típusú dolog, és ők ilyenek és kész. Az "átnevelési" kísérletek nem szoktak eredményre vezetni, mert ő ugyanolyan joggal várhatja el magától, hogy csökkentse szexuális igényeit, ahogy maga pedig azt várná el tőle, hogy fokozódjon szexuális étvágya. Sajnos ez a kérdés az "összeillünk-e?" témakörbe tartozik. A gyakori szex nem jobb, pláne nem "normálisabb", mint a ritkább; ez egyszerűen igény és vérmérséklet kérdése.

A kérdésére a válaszom tehát röviden: ne taktikázzon, adja önmagát, és próbálja meg elfogadni, hogy barátnője ritkábban kívánja a szexet. Ha ez feszültséghez vezet maguk közt, akkor végül is csak az a folyamat indul be, mint sok más pár között, akik valamiért nem illenek össze, és útjuk lassan szétválik. Nehéz megtalálni az egyensúlyt a biológiai és a lelki szükségletek közt, mindenkinek rá kell éreznie, mi igazán fontos az életében, és sokszor az egyikért részlegesen el kell tűrni a másfajta igények bizonyos fokú frusztrációját.

Üdvözlettel Szendi Gábor