A szorongás lélektana

A szorongás gyógyítható

Ma még elég gyakori (az egyébként helytelen) vélemény, hogy a betegség csak testi eredetű lehet, a lelki zavart egyébként is szégyellni kell. Pedig a szorongásos kórképek ma már eredménnyel és jól gyógyíthatók, csak fel kell ismerni a baj valóságos okait, és szakember segítségét szükséges kérni a legyőzésükhöz.

Ilyen esetekben a halogatás nem tanácsos, ugyanis kezelés nélkül a szorongás és a fóbia többnyire krónikus lefolyásúvá válik, rendszerint több évtizeden keresztül, akár változatlan formában fennállhat, vagy hullámzó tünetekkel jelentkezhet. Nem ritka, hogy a szakértő szemnek oly jellegzetes panaszok már gyermek- és serdülőkorban kezdődnek. Minél korábban ismerik fel a bajt, annál gyorsabb a gyógyulás.

Pánikbetegség

A leggyakrabban előforduló lelki eredetű szorongásos betegség a pánikbetegség. Gyakori diagnózisának egyik (valójában örvendetes) oka, hogy ma már idejében felismerik. Igaz, modern korunkban megszaporodott a hirtelen fellépő, aránylag rövid ideig tartó erős szorongás, amely testi tünetekkel is együtt jár. A beteg az ismétlődő rohamoktól való félelmében állandó idegfeszültségben él, s mert a rosszullétek rendszerint közlekedés vagy vásárlás kapcsán jelentkeznek, a súlyosabb beteg kísérő nélkül akár el sem meri hagyni otthonát. Pedig e kór gyógyszeres és pszichoterápiás kezeléssel már nagyon jól gyógyítható.

A fóbiák

A fóbiák (félelmi állapotok) lényege a túlzott és állandó irracionális félelem meghatározott tárgytól vagy helyzettől. Különböző formában jelentkezhet: ismerjük az úgynevezett szociális fóbiát, (amelynek jellemzője a többi embertől való túlzott félelem), a specifikus "körülírt" fóbiát (mint például a kígyó, a pók, a mélység vagy a magasság miatti iszony), s harmadikként az agorafóbiát, amelyben a félelem mértékét és fokát a biztonságot jelentő helytől való távolság határozza meg. Ki ne ismerné azt a gyakori tünetet, amikor szorongás jelentkezik a buszon, villamoson, a metróban vagy a liftben... Sokan évek óta azért nem járnak moziba, színházba vagy hangversenyre, hogy elkerüljék a tömegben feltámadó kellemetlen érzést.

A gyógyítás a fóbiák esetében már nehezebb, speciális pszichoterápia és gyógyszeres kezelés kombinációja szükséges. Fontos, hogy ebben a kórképben a tünetek teljes rendeződése, azaz a gyógyulás után is folytatni kell egy úgynevezett fenntartó kezelést, hogy megelőzzük a visszaesést.

Generalizált szorongásos szindróma

A generalizált szorongásos szindróma esetében a baj jelentkezése nem kötődik konkrét kiváltó ingerekhez, helyzetekhez, hanem általánosan és viszonylag gyakran lép fel, akár otthon vagy más, megszokott környezetben. A nőknél gyakrabban jelentkezik, s az a tény, hogy a korábban mindennapos tevékenységek, így a háztartási teendők vagy a munkahelyi feladatok megoldása egyre nehezebben megy, s az akadályok szinte állandósulnak, mind a beteg, mind környezete figyelmét felhívja a bajra. Sajnos, gyakran a már fiatal korban kezdődő betegség is csak hosszú évtizedek után kerül szakember elé, pedig célzott kezeléssel nagypotenciálú benzodiazepinnel) javítható az állapot, csökkenthető a szenvedés.

Szorongás és depresszió

A szorongásos tünetek sűrűn keverednek a depresszióval, így a két súlyos tünetcsoport együtt jelentkezik, ám hangulatjavító gyógyszerekkel és pszichoterápiával eredményesen gyógyítható ez az állapot is.

Testi tünetek

A pánikzavar vagy egyéb szorongásos állapotok jellegzetes tünetei lehetnek a legváltozatosabb testi kórképek is, például fulladás vagy légszomj, hányinger, hasi fájdalom, izzadás, remegés, reszketés, zsibbadás, hidegrázás és sorolhatnánk. Így előfordulhat, hogy szív-, gyomor- és gerincpanaszokkal, a legkülönbözőbb fájdalmakkal, sőt eszméletvesztés miatt hónapokig, akár évekig járunk kivizsgálásokra, és mégsem találnak fizikai elváltozást. Esetleg csak évek múlva derül ki, hogy lelki eredetű szorongásos betegségről van szó.

Kényszerbetegség

Külön kell szólni a kényszerbetegségről, amely kényszergondolatok vagy kényszercselekedetek formájában, sőt nemritkán együtt is jelentkezik. Míg az előbbiben akarattól függetlenül, ám visszatérően a személyiségtől idegen gondolatok lépnek fel szorongatóan, az utóbbinál ismétlődő, eltúlzott mértékű vagy értelmetlen cselekedetekkel próbálja a beteg szorongását csökkenteni. E kórképtől - amely fokozatosan súlyosbodhat, és végül az egész életünket kitöltheti, megváltoztatva személyiségünket - a hazai népesség 2,5-3 százaléka szenvedhet. Ez a viszonylag igen gyakori betegség ma már szintén jól javítható-gyógyítható.

A szorongásos betegségek legtöbbjénél, köztük a kényszerbetegségnél is feltételezhető, hogy a háttérben a központi idegrendszer szerotonin-anyagcserezavara áll, így érthető, hogy a szerotonin-visszavételt gátló - ma már nagy választékban elérhető - gyógyszerek igazán hatásosak.

Prof. Gaszner Péter