Laptop, az új emberi testrész

Környezetünkben, háztartásunkban rohamosan növekszik az intelligens masinák és kütyük száma. Mindezek nem csak életmódunkat változtatják meg, hanem beépülnek problémamegoldó gondolkodásunkba, részévé válnak elménknek, hozzánk tartoznak. Az új, interaktív technológiák lehetővé teszik, hogy azok az elektronikus eszközök, amelyekkel folyamatos kapcsolatban vagyunk, regisztrálják használati szokásainkat, és működésükben alkalmazkodnak azokhoz. Az intelligens működés, amit hagyományosan elménknek, az agynak tulajdonítunk, tulajdonképpen egy bonyolult rendszerben zajlik, amelyben állandó összeköttetés van az agy, a test és a technológiai környezet között. És ez a tágabb rendszer az, amelyik a problémamegoldást végzi.

Sokan gyanakvással és aggódva figyeljük az ilyen eszmefuttatásokat, mivel úgy tűnik, hogy az emberi elme csupán egyik, nem is annyira jól működő eleme lesz az ember-gép rendszernek. A gépek növekvő befolyása gondolkodásunkra szintén félelmeket kelthet, mivel a fejlett technológia mindig nagy üzletet is jelent. A gyorsuló technológiai fejlődés mint profitforrás pedig lesöpri a személyiségről és az egyénről szóló hagyományos gondolkodást. Ugyancsak félelmes lehet az elmére, a gondolkodásra közvetlen hatást gyakorló, esetleg beépített mikroelektronika ötlete, mivel ezen az úton az elektronikus eszközöket tartalommal, azaz információval ellátó cégek és intézmények a felhasználó által nehezen ellenőrizhető befolyást gyakorolhatnak. A lelkes kutatók szerint azért felesleges aggódni, mert mindezek a veszélyek már ma is fennállnak. Az elektronikus eszközök, a folyamatos, 24 órás multimédiás információs és szórakoztató környezet közvetlen agyi kapcsolat nélkül is jelentősen befolyásolja, hogy mit látunk meg és mit fogunk fel a körülöttünk működő világból.

A megoldás nyilvánvalóan nem a technológiai fejlődés megakadályozása, ami lehetetlen, vagy az ilyen eszközöktől való elzárkózás, ami ostobaság. Mivel a technológia iránt a gyerekek már pár éves koruktól rendkívül fogékonyak, igen korán el lehet kezdeni nevelésüket, fejlesztésüket, hogy ne csak a felhasználás technikáját sajátítsák el, amiben amúgy is fantasztikusan jók. Az igazi tét, hogy képes lesz-e az elektronikus környezetbe belenövő gyerek a folyamatosan áramló tartalmat is kezelni, szelektálni, kiszűrni a profitnövelő célú, szórakoztatásnak álcázott hülyítést - és a hatalmas információmennyiséget a világ alaposabb megértéséhez felhasználni. Ha ez sikerül, akkor egyikükből sem lesz cyborg.

Lust Iván