Mamisuli: a tandem szoptatásról és a gyerekjátékokról

Megakadtam a nevelésben. Van egy 4 és fél éves kisfiam és egy másfél éves kislányom. Eddig azt hittem, mindent jól csinálok, de egyre inkább kezd zavarni valami. Az a problémám, hogy a kisfiam egyedül képtelen játszani.

Ha nem játszik vele valaki (anya, apa, mama, keresztmama, tesó, unokatesó), akkor általában csak ül szótlanul, és nem csinál semmit. Ha - más dolgom lévén - kitalálok neki valamilyen játékot, és nem megyek vele én is csinálni, akkor pl. lerajzolja a virágot, amit kértem, 20 másodperc alatt, és ül tovább. Adtam már neki gyurmát, gyerekollót, ragasztót, színes papírt, színes ceruzát, filctollat, nem köti le, ha nincs vele valaki. Az udvaron sem marad, illetve ki sem megy, ha nem megy vele valaki, pedig ha ott vagyok, vígan elmotorozgat, elszerelget, még házat is szokott építeni. Hasonló korú gyerekek társaságában általában követő magatartás jellemzi, szóval azt csinálja, amit a többiek.
Egyedül nem épít fakockából, nem legózik, míg ha valaki játszik vele, akkor nagyon sokáig leköti a dolog. Az nem elég neki, hogy csak olvasok mellette, nekem is játszanom kell. Ha a tesója ébren van, akkor vele-mellette eljátszik, ekkor általában átpakolják a játékokat az egyik szobából a másikba, szóval költöznek. A gond a kicsi délutáni alvásakor kezdődik. Ebben az időben kell sokszor a házimunkát végeznem, ha nem akarom éjszaka csinálni; ekkor szeretnék angolt tanulni, olvasni, de kezdődik a kisfiam passzív szakasza. Még annyit, hogy ezt a passzivitást nem unja meg, órákig képes ülni, ha senki nem játszik vele. Azt gondolom, hogy nem jó egy gyereket unatkozni hagyni. Mit tegyek?

Szia, Emma!

Nem jó, de néha kell. Azt viszont megteheted, hogy bevonod a házimunkába, ha arra kerül sor a kicsi alvása közben. A gyerekek többsége imádja nedves szivaccsal lemosni a szekrényajtókat - még akkor is, ha nem koszosak. Megbízhatod ruhaválogatással, gyümölcsmagozással, zoknipárosítással, teregetéssel (na jó, ebben kell segítség), és még más házimunkával is, legyél kreatív. Ha nem tudod bevonni, akkor kénytelen lesz feltalálni magát, bár néha az üldögélés sem rossz elfoglaltság. Tegyél be neki valami szép zenét a magnóba (komolyzenét is lehet, vagy népzenét), hallgassátok együtt, amíg te nyüzsögsz, és utána beszélgessetek róla. Te sem fogod úgy érezni, hogy nem csinál semmit.

Aztán jön az óvoda, ahol a nap nagy részét tevékenyen fogja tölteni. Talán hamarosan rátanul a játék ízére. Ha kórosnak látod a dolgot, a legjobb, ha elmész a legközelebbi nevelési tanácsadóba, beszélni a problémáról egy pszichológussal. A te szorongásod ugyanis erősítheti a folyamatot: a gyerek megtanulja, hogy ez a tétlenség téged nagyon zavar, és ezzel próbálja meg kicsikarni a folyamatos figyelmet.

Szia, Judit