A terhességi gyermekágyi segély a szülési szabadság idejére járó, a társadalombiztosítás által finanszírozott keresetpótló juttatás. A szülési szabadság időtartama 24 hét (hat hónap), amit úgy kell kiadni, hogy négy hét lehetőleg a szülés várható időpontja elé essen. A terhességi gyermekágyi segély annak a nőnek jár, aki a szülést megelőzően két éven belül legalább 180 napon át biztosított volt, és
Társadalombiztosítási szempontból biztosítottnak minősül többek között
A jogosultsághoz szükséges előzetes 180 napi biztosítási időbe beszámít a biztosítás megszűnését követő táppénz, baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj, gyermekgondozási segély folyósításának az ideje, illetve a nappali tagozaton egy évnél hosszabb ideig folytatott tanulmányok ideje is.
Az a nő is jogosult terhességi gyermekágyi segélyre, aki örökbe fogadja a csecsemőt, ilyenkor a gondozásba vétel napjától a szülési szabadság még hátralevő tartamára folyósítják az ellátást, feltéve, hogy a fenti - előzetes biztosítási időre vonatkozó -feltételek a gondozásba vétel napján fennállnak.
Nem jogosult az ellátásra a terhes vagy szülő nő a szülési szabadságnak arra a tartamára, amelyre megkapja a teljes keresetét, illetve ha bármilyen jogviszonyban díjazás - kivéve a szerzői alkotásért járó díjazást és az szja-mentes tiszteletdíjat - ellenében munkát végez, vagy a hatósági engedélyhez kötött keresőtevékenységét személyesen folytatja. Annak a nőnek, aki a keresetét csak részben kapja meg, az elmaradt keresete után jár terhességi-gyermekágyi segély.
A terhességi-gyermekágyi segély a napi átlagkereset 70%-a. A napi átlagkeresetet a táppénzre vonatkozó szabályok szerint állapítják meg, ha a biztosított gyermekgondozási segély folyósítása alatt szül, vagy a szülés napját megelőző két éven belül legalább 180 napi keresettel rendelkezik. Abban az esetben, ha a biztosított nem rendelkezik 180 napi keresettel (mert például nappali tagozaton tanult, így a biztosítási ideje megvan, de még nincs féléves munkaviszonya), a terhességi-gyermekágyi segély napi összegét a minimálbér kétszerese harmincad részének figyelembevételével állapítják meg.
Annak, aki munkanélküli ellátás folyósításának szünetelése alatt, vagy az ellátás megszűnését követő 42 napon belül szül, és tényleges jövedelemmel nem rendelkezik, a terhességi-gyermekágyi segély, illetve a gyermekgondozási díj naptári napi összegét a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszerese harmincad részének figyelembevételével állapítják meg. 2006-ban a minimálbér kétszerese 125 000 forint, ennek harmincad része, az egy napra járó összeg. Amennyiben a biztosított egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelme nem éri el a minimálbér kétszeresét, a tényleges jövedelmet veszik figyelembe az ellátás összegének a megállapításakor.
Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár főigazgatója méltányossági jogkörében eljárva akkor is engedélyezheti a terhességi-gyermekágyi segély folyósítását, ha a biztosított nem rendelkezik az ahhoz szükséges biztosítási idővel. A méltányossági jogkör gyakorlása során a főigazgató indokolt esetben segélyben is részesítheti a biztosítottat. A méltányossági jogkör gyakorlása szempontjából biztosítottnak minősül a kizárólag egészségügyi szolgáltatásra jogosult személy is. A méltányossági kérelem írásban terjeszthető elő. A méltányosságból engedélyezett terhességi-gyermekágyi segély összegének megállapítása és folyósítása az illetékes Megyei Egészségbiztosítási Pénztár (MEP) feladata.