Hosszú asztalok mellett lehet ücsörögni, nem túl komfortos fapadokon. A kényelmetlenségeket görög salátákkal kompenzálják, a falra szerelt hangszóróból pedig egy olyan közismert rádiócsatorna adása szól, mely olyan büszke arra, hogy nem ismétli a zenéket, hogy ezt ötpercenként elismétli. Akárcsak a perifériára űzött sorstársa, a Mámor Büfé, a Görög Gyors is távolabb esik a fő csapástól, így legfeljebb arra alkalmas, hogy pityókásan megtárgyaljuk a machiavellizmust, de arra már nem, hogy a napnyugtakor fel-alá masírozó fiú- és lánycsapatokat szemmel tartsuk: a tinihordák Római-part centrálisabb helyeit favorizálják.
A faházak, kisházak és pultok sorozata szerény árakkal és betonozatlan Duna-parttal vonzza a belvárostól kicsit arrébb is kiülni vágyókat. A kerékpárút biztosított. Amikor a Nap már aranyszínűvé festi az újpesti bőrgyár távolból átkukucskáló tornyait, és amikor az Északi Vasúti Összekötőn is hűvösebbek a fémek, akkor telítődnek igazán a teraszok.