Sziget: transzvesztiták és az éjszaka árnyai

A Magic Mirorr sátor pár éve már egyszerű létével is közepes botrányt okozott, főképp a konzervatívabb, idősebb korosztály lázongott a nem szokványos nemi preferenciájú művészek gyülekezője ellen. Nem kötelező bemenni, van ezer másik hely is a Szigeten. Mi persze benéztünk.

A Magic Mirror hátul szorong, viszonylag távol a főcsapástól. A média persze vígan csámcsogott a témán a nyitáskor, de ez így ment akkor is, mikor egy ifjú - miközben illegális, vízi úton akart bejutni a fesztiválra - belefulladt a Dunába (Halálsziget), majd akkor is volt témája a bulvárlapoknak mikor feltűnt egy-két narkós (Drogsziget). A közhiedelemmel ellentétben nem csak melegek látogatják, sőt, a túlnyomó többség szimpla érdeklődő, hagyományos (fiú-lány összetételű) pár.

Péntek éjjel (szombat hajnalban) az elöl Rómeó, hátul Júlia, Lady Dömper vette a műsort. A molett, nagyszájú művésznő Bon Joviként akart csókot lopni, eztán egy sárga sapkával bohóckodott, majd lakcímét is megadta a vigyorgó közönségnek. - "Majd eljössz hozzám, kicsi bogaram, adok rád egy parókát. Nagyon kócos vagy, kiscsillagom!" - kacérkodott egy nézővel, majd elpanaszolta, hogy házassági felhívására mindössze két férjjelölt akadt. Ment a trágárságokkal is tarkított flört a színpadon, majd a ripacskodó konferanszié után jöttek a "nők".

- "A lányok még megfésülik a hajukat, megigazítják a sminkjüket és jönnek!" - hallottuk, majd a színpadra libbent két fekete "bombázó", Michel és Jennifer - ők a Pussy Swing című dal taktusaira vonaglottak, igen tehetségesen, már amennyire az ilyen téren nem éppen tapasztalt cikkíró meg tudta ítélni. Aztán fehér, testre simuló ruciban bevonulta a színpadra Misi és társa (ők már inkább fiúnak néztek ki), őket valódi sztárként konferálta be a Lady, hiszen megnyertek a közelmúltban Münchenben egy táncversenyt.

Nem volt megállás, a spanyol dal után is sorra jöttek a fellépők: előbb egy magányos, csillogó ruhába öltözött, kissé szomorkás díva táncolt, majd "a csodás, hosszúlábú asszonyként" beharangozott, felettébb izmos Michel jött szólóban. Maga Lady Dömper is feltűnt még a színpadon, lakodalmas muzsikára járt egy páros táncot: ő maga falusi asszonyt, "ura" pedig egy részeges parasztot alakított, figyelemreméltó elszántsággal.

Egy idő után társaságunk egy része kijött az egyre fülledtebb, melegebb helyről, némi szabadtéri, tűnődő cigarettázás végett, így szemtanúi voltunk az In-Kal látványos erőfitogtatásának: tíz nagydarab, igen masszív, fekete ruhába öltözött biztonságis közelítette meg a Magic Mirrort, elállták az egyik bejáratot, majd viccelődve, lazán elballagtak. Egy őr maradt a helyszínen, őt cikkíró nyomban kifaggatta, mi volt ez az egész demonstráció.

"Semmi, csak a szokásos körút, ellenőrzik, hogy nincs-e baj. Ma még nem volt semmi, de az elmúlt napokban volt már késelés, drog túladagolás és több verekedés is. A bunyók főleg ott vannak, arra" - dünnyögte, majd a technótól dübörgő, jóval nagyobb sátor felé mutatott. Ott már tényleg több volt a maffiózó kinézetű, kigyúrt pali, mint a szakadtabb rockerek, lógó gatyás rapperek vagy bő ingben császkáló poszthippik közt, és az is köztudott, hogy a diszkókban sokkal több a balhé, mint a cigifüstös, sörszagú rockkocsmákban.

Mivel itt esténként irdatlan tömegek vándorolnak fel-alá, 50-60 ezer ember találkozik, vegyül több tucatnyi szubkultúra, némi bunyó még belefér. A késnek meg a konyhában a helye, nem egy matróz hátában.

Kalmár Csaba