III. kerület

 

Óbuda számára a következő önkormányzati ciklusban a panellakások felújítása és a közlekedés fejlesztése lesz a legnagyobb kihívás. Mindkét terület komoly beruházásokat igényel majd. A kerületi szocialisták szerint azoban már most is az a legnagyobb baj, hogy a dinamikusan fejlődő fővároshoz képest Óbudán megállt az idő. Tarlós István polgármester ezzel szemben folyamatos fejlesztéseket és a 12 évvel ez előtt megkezdett munka folytatását ígéri.

A III. kerületi önkormányzat minden frakciója egyet ért abban, hogy a panelépületek rekonstrukciója, a parkok és játszóterek, valamint az út- és csatornahálózat felújítása elkerülhetetlen lesz a következő kormányzati ciklusban. Ezeket a beruházásokat az önkormányzat fejlesztési koncepciója is tartalmazza, amit a pártok közösen dolgoztak ki. Tarlós szerint a panelfelújítási programnak az egész fővárosban egységes koncepció szerint kell folynia. A polgármester szerint a panelfelújítási programban elkerülhetetlen az állami szerepvállalás is, mert az épületek az úgynevezett állami célcsoportos beruházás keretében készültek, és így a költségeket nem lehet most a panelekben élő, jórészt nyugdíjasokra és fiatal pályakezdőkre terhelni.

Óbuda közlekedésének legnagyobb problémája, hogy a fővárosi hidak forgalmának 25 százalékát már most is az Árpád híd bonyolítja le. Mivel a közeljövőben elkerülhetetlen lesz a Margit híd felújítása és lezárása, ez a helyzet tovább romolhat. Az önkormányzat minden képviselője egyetért abban, hogy szükség van az aquincumi és az M0-s híd megépítésére, mivel a dunai átkelési lehetőségek elégtelensége az egyik legfőbb feszültségforrás a kerületben. A testület szerint az aquincumi alapvetően városi híd lenne, ezért ennek kellene elsőként megépülnie. Az M0-s híd megépítését nehezíti, hogy a jelenlegi úthálózat nem tudja elvezetni az M0-s forgalmát, ezért a hídépítéssel párhuzamosan az úthálózat nagyarányú fejlesztését is meg kell oldania majd a kerületnek.

Fontos kampánytéma lehet a környezetvédelem is. Ezt főleg Bihary Gábor, az MSZP és az SZDSZ közös polgármesterjelöltje kezeli kiemelt területként programjában. Bihary tervei között szerepel az óbudai közterületek állapotának javítása, a zöldterületek növelése és a környezetvédelmi szabályok betartásának szigorú ellenőrzése. Tarlós szerint ugyanakkor nehezen megválaszolható kérdés, hogy a baloldali többségű városvezetés mit tett az elmúlt négy évben ebben a kérdésben.

Kampánytéma lehet a kerületi iskolaügy is. Az önkormányzat az elmúlt ciklusban komoly iskolatámogatási problémákkal küzdött. A polgármesteri hivatal által kidolgozott átalakítási terv értelmében összevontak több kerületi iskolát. Bár jogilag egy intézmény sem szűnt meg, a rosszul kihasznált épületekben működő iskolákat összeköltöztették. Tarlós szerint az önkormányzat lépését az indokolta, hogy a csökkenő gyerekszám miatt mindössze 64 százalékos az iskolák kihasználtsága és az egy tanulóra jutó költségeknek csak a 45 százalékát fedezi az állami támogatás, viszont a kerület nem tud nagyobb terheket vállalni az iskolatámogatásból.

Vihart kavart Óbudán az egyetlen hazai orosz szakos kéttannyélvű gimnázium elköltöztetésének ügye is. A Kőrösi Csoma Sándor Gimnáziumtól finanszírozási problémák miatt kellett megválnia a kerületnek. Tarlós 2000 februárjában jelentette be, hogy az önkormányzat nem működteti tovább az iskolát, mert többnyire nem III. kerületi tanulók jártak oda. A polgármester az óbudai költségvetés szűkösségével indokolta az iskola átadását, ami egy alapítvány tulajdonába került.

Szóba kerülhet a kampány során a polgármesternek 2000-ben megítélt jutalom is. Tarlósnak 2 millió forint év végi prémiumot szavazott meg a helyi képviselő-testület az egyik szabad demokrata képviselő javaslatára. A kerületi vezetés az összeg nagyságát azzal magyarázta, hogy Tarlós három polgármesteri ciklusa során alig volt szabadságon, több mint 200 nap ki nem vett szabadnapja gyűlt össze az évek során, ráadásul még soha nem kapott pénzjutalmat. A kerületi MSZP-frakció nem támogatta a döntést, a szavazáskor tartózkodott.

Szintén a kerületi szocilaisták által kifogásolt kiadások közé tartozott a Bécsi út csatornázása. A kerületi ellenzék 2000-ben azzal vádolta a városvezetést, hogy 60 millió forinttal megkárosította az óbudai lakókat, mert olyan beruházáshoz kért és kapott fővárosi támogatást, amit már előzőleg végrehajtott kerületi forrásokból. A Bécsi út csatornázásához az önkormányzat valóban igényelt fővárosi támogatást, ám az ügyintézés lassúsága miatt a pénz nem érkezett meg, így a kerület önerőből végezte el a munkákat. A támogatást ez után, késéssel ugyan, de megkapta az önkormányzat, így a kerület visszakapta a befektetett összeget. Tarlós szerint a kerület nem vesztett a beruházáson.

Kampánytéma lehet ugyanakkor az egykori kerületi szocilaista képviselő, Pánczél Ferenc nevéhez fűződő vagyonkezelési botrány is. Pánczél javaslatára az önkormányzat 1999-ben a Bre-Wor brókerházzal kötött vagyonkezelési szerződést. A cég azonban már a szerződés megkötésekor veszteséges volt, így az önkormányzat kedvezőtlen szerződést kötött. Az ügyben felmerült a sikkasztás gyanúja Pánczéllal szemben, aki önként távozott a kerületi MSZP-frakcióból, és lemondott párttagságáról is.

Az elmúlt négy év egyik legnagyobb óbudai vállalkozása a Római-part átalakításának megkezdése volt. Az önkormányzat és az előző kormány tervei szerint a környéket szórakoztató- és sportcentrummá alakítanák át. A szabályozási terv igyekszik rávenni a helyi telektulajdonosokat, hogy tartsák meg ingatlanjukat, a nagytelkek felaprózódását pedig igyekeznek gátolni. A telkek tulajdonosai építési négyzetméter-kedvezményben részesülhetnek, ha a tulajdonukban lévő terület egy részét úgy alakítják ki, hogy az közterületként funkcionálhasson. A Duna-part felől a jelenleg szűkös közterületek növelésére a parti sétány szélesítésére nyílna így lehetőség és az épületek között szabadon átjárható zöldterület jönne létre.